Vámossy Zoltán dr.: Cloetta-Filehne gyógyszertani tankönyve (Budapest, 1894)
Gyógyszerhatástan - I. Csoport. Narcotica
XAECOTICA. nálata alkalmával aránylag lassan szívódik fel s a vizelet által túlságosan hamar ismét kiürittetik, úgy, hogy ekkor semmi hatás sem jön létre, hacsak a vese-iitereket előzetesen le nem kötöttük. Nagy adagoknál', először a vagus-végződések, azután a vasomotoricus kör és a szív liüdése áll be. Előbb azonban, úgy meleg, mint hideg vér üeknél, mellituria mutatkozik. Hűdítőleg hatnak még, mint a curare, az említett idegekre (a strychnin kivételével): a coniin, sok ptomain (hullamérgek), minden ammoniumbasis, cotar- nin (a narkotinnak egy származéka) és számos a növényvilágban előforduló anyag. A központi idegrendszerre a curare, strychnos-félék- ből való származásának megfélelőleg hat: a nagy agy „izgalmi“ állapota által létrehozott refllex-gátlás rövid (klb. egy órai) periódusa után, az edényalákötés által a hüdéstől megóvott békavégtagon nyilvánvaló reflex-túlingerlékenység mutatkozik a reflexek irradia- tiojával, melyre paralysis következik. Bőr alá fecskendezésnél a „ reflex-túlérzékenység “ többnyire nem észlelhető, mert a vérkeringési zavar (lásd fent) gyengítőleg hat és nem enged elég curaret a gerinczagyhoz jutni; többnyire befecskendés az aortába, vagy közvetlenül a gerinczvelőre való csepegtetése szükséges a demonstrationál. A gyógykezelésben ez az anyag még nem használható jól fel, mivel alkalmazásának határozott indicatiói hiányzanak. Izomgörcsök, melyek a mozgató idegvégződések kórosan fokozott izgalmától származnak, alig küzdhetők le néha vele. Más görcsök (strychnin-mérgezés, víziszony stb.) megszűnnek ugyan látszólag curare-mérgezésnél a híídés miatt: azonban a curarizálás ez esetben csak csillapító és a fenyegető vasomotiós híídés és a mesterséges légzés szükségessége miatt mégis nagyon veszélyes szer. A d a g o 1 á s. A curare 1—5"/0-os oldatban (nb. Ultra diligenter !), 003 kezdve óvatosan felhágó adagokban adliató bőr alá. A Pharm. Hung, ed I-ban dós. maxim. sing. 005!, pro die 0--10! Herba Conii, bűrőli. A Conium maculatum L. (Umbelliferae) levelei. Ezen növény kivonata a régi görögöknél egy méregkeverék fő alkotórésze volt, melyet a kivégzéseknél használtak. Hatóanyaga (Geiger 1831, Wertheim 1856) egy alkaloid, a coniin, CSH11N (normalpropyl-orthopiperidin), e mellett a conliydrin, és methylconiin; a coniint újabb időben Ladenburg synthetikailag is előállította. Egy olajszerü világos folyadék, könnyebb a víznél, átható, undorító szagú, hosszas álláskor megbámul, bomlik és erősen
