Vámossy Zoltán dr.: Cloetta-Filehne gyógyszertani tankönyve (Budapest, 1894)
Gyógyszerhatástan - I. Csoport. Narcotica
86 XAE.COTICA. Nagy adagokra (0‘01-től kezdve) embernél csakhamar (a bőr alá fecskendős után 5 — 10 perczczel) előbb szorongás érzete fejlődik ki; az érverés kemény, légzés nehezített, a végtagokban és rágóizmokban sajátságos merevség lép fel; mérgező adagoknál tetanus áll be, túlnyomókig a test kinyujtásával. Az ily roham magától is bekövetkezik vagy jelentéktelen érzéki ingerek hozzák azt létre; a tetőpontján cyanosis áll be ; egy ily roham '/2—2 perczig tart. A rohamok rövid idő alatt többször ismétlődhetnek; az első rohamok és az időközök alatt az öntudat sértetlen. A halál esetleg már az első heves rohamok egyike alatt beáll és ekkor nyilván fulladási halálnak tekinthető. Gyakran csak a roham után bizonyos idővel, p. o. 1 —6 órával a mérgezés után áll be a halál; a beteg, érverését és vérének arterialisationalis állapotát illetőleg azt a benyomást teszi, hogy a légző-, s nevezetesen az edénymozgató központ kimerülése, hűdése következtében megy tönkre, mely utóbbi egyfelől (1. fent) nemcsak közvetlenül jön heves izgalomba, hanem közvetve, a test izomgörcsei következtében is túl van erőltetve és kimerül, másfelől közvetlenül is hüdíttetik. A bonczolat a belső szervekben visszeres vérbőséget mutat, különösen az agyban, gerinczvelőben és ezek burkaiban. Ha magához jön a mérgezett, akkor a rohamok gyöngébbek lesznek és lassanként megszűnnek. A mérgezés lefolyása a váltakozókig fellépő erősebb és gyengébb paroxymusokkal ezen módon egy vagy több napra is kitérjeszkedhetik. A mérgezés gyógykezelése. A még fel nem szívódott mérget el kell távolítani; antidotuma: tannin, liigított jódtinctura (V) ; a felszívódási tünetek ellen : az „ambulatory treatment (folytonos ide-oda vezet- getés, bogy a beteg ne nyugodhassék); mesterséges légzés (?); narcoti- cuniok, különösen: chloralhydrat *) és chloroform; talán morpliin is; a gerinczagy galvanizálása (? ?); curare és coniin a görcsök gyengítésére, elővigyázattal! *) A paraldeliyd sokkal czólszernbben adagolható nagy dosisokban, ép ngv urethan is. Az ajánlott chloralhydrátból is nagy adagok szükségesek, melyek azonban a szívre káros hatást gyakorolnak, míg a páráid, és urethán adagai a szívet alig támadják meg. (Lásd. Bókái A.: Dolgozatok a Kolozsvári Fér. Józs. tud. egyetem gyógyszert, és ált. kórt. intézetéből. 1888. Franklin.) (B. Á.)