Vámossy Zoltán dr.: Cloetta-Filehne gyógyszertani tankönyve (Budapest, 1894)
Gyógyszerhatástan - I. Csoport. Narcotica
66 NARCOTICA. A foelladoimacsoport. A Solanaceák családjából még a Hyoscyamus niger, a Datura Stramonium és a Duboisia myoporoides említhetők az Atropa Belladonna mellett, mint hasonló hatásúak. Ez utóbbinak gyökeréből 1831-ben Mein, a növény többi részeiből 1833-ban Geiger és Hesse állították elő az atropin alkaloidot. E mellett még egy másik,vele isomer alkaloid is fordul elő kis mennyiségben a belladonnában, a mely legelőször a Hyoscyamus ingerben találtatott és ezért hyoscyaminnak neveztetik. Hyoscyamin és atropin a hatóanyagok a Datura Strammoniumban is. Úgy az atropin, mint a hyoscyamin H20 felvétel mellett, ha barytvíz vagy tömény HCl hatnak reájuk magas hőfok mellett, egy uj, de hatástalan alkaloidára, a tropinra és tropasavra bomlanak : NCaH1303 -j- H.,0 = -f- CGHbCH< -A- tropasav, mint a formula mutatja, phenylhydracrylsav. A tropin szerkezete bizonyára a következő : ^—'—(JH.OJI (j U- I (A két öldalláncz állása még ismeretlen). " — CH, N . ch3 E szerint a tropin egy piperidin derivatumot képez. (A piperidin hydrált, azaz könenynyel túltelített pyridin.) Tropinból és tropasavból híg- sósavval, enyhe melegítés alkalmával, H20 leválás (a sav COOH csoportja és a tropin OH csoportja részéről) és aetlierszerü csatlakozás mellett ismét atropin keletkezik, úgy, hogy a hyoseyamint atropinná, de nem fordítva emezt azzá lehet átváltoztatni. Ha itt tropasav helyett mandulasavat veszünk OH azaz phenylglycolsavat = . (JII qoOH a^£or a tudomásunk szerint a természetben elő nem jövő liomatropin keletkezik, mely az atropinhoz hasonlóan, de mulékonyabban hat. A hyoscyamusban a hyoscyamin mellett egy vele ugyancsak isomer alkaloid, a hyoscin is található, a mely hasonlóképen tropasavra és egy a tropinnal isomer (nem azonos), hatástalan alkaloidára, a pseudotropinra hasad. Általánosan az élettani hatásról. A növényevők ezen mérgekkel szemben nagy ellentállást tanúsítanak. Levéltetvek. hernyók és csigák tenyésznek e növényeken, és épen úgy, mint a növényevő élettani hatását megvizsgálva találták, hogy a brómkali összes sedativ sajátságait fokozottabb mértékben bírja, az utóbbinak a szívre káros hatása nélkül. Laufenauer mint antiepilepticumot s mint hypnoticumot jó sikerrel használta, 2—5 gm. egyes és 4—7 gm. napi adagokban. Hottenbiller János tudor szintén hathatós eskórellenes szemek tekinti nagyobb napi 6 (grmos) adagokban. Adagoláskor legjobb oldatot készíttetni. (B. Á.)
