Vámossy Zoltán dr.: Cloetta-Filehne gyógyszertani tankönyve (Budapest, 1894)
Gyógyszerhatástan - I. Csoport. Narcotica
NARCOTICA. rendezhetők, a mely szerint a morphintól kezdve az érzékenységet csökkentő hatás mindinkább háttérbe szorul és a morphinnál leggyengébben kifejezett reflex fokozó hatás lép előtérbe. Legvégén foglal helyet ezen sorozatnak a thebu'in, a mely már csak alig említésre méltóan csökkenti az érzékenységet és mint altatószer nem értékesíthető. Állatkísérleteknél csaknem oly erélyesen fokozólag hat a reflextevékenységre és ennek következtében tetanizál, mint a strychnin. (A narcein egészen hatástalan.) Az opium, bár ilyen többé-kevésbbé tetanieusan ható alkaloidáikat nem nagyon sokat tartalmaz, mégis hatását illetőleg némi megkülönböztetésre szorul a morphinnál szemben. így a békák mor- phinra nem mindig, ópiumra mindig heves reflexgörcsökkel reagálnak a bódulat mellett. Továbbá az ópiumnak szorulást előidéző hatása némileg biztosabb, mint a morphiné, és p. o. opium-tincturák alakjában már oly adagokra is létrejön, a melyek az öntudatot fés az érzékenységet még semmit sem befolyásolják. Ez a külömbség (mivel ez a hatás tökéletes oldatára is létrejön milyenek a tincturák) nem az. oldódási nehézségektől függ, mint az ópiumnál substantiában, hanem specificus. A mint látszik, a többi ópium-alkatrészek okozzák, hogy a benne foglalt morphin belső adagolásnál a felszívódás után hosz- szabb ideig vesztegel a bél falában, illetve annak duczaiban, mint a tiszta morphin hasonló adagainak belső bevétele után; csak így magyarázható meg az a nagy általános narcoticus hatása (álmosság, rosszullét stb.) a bőr alá alkalmazott ópiumnak oly adagokban, a. melyek belsőleg adva csak bélhatást és semmi agyi tünetet sem fejtenek ki. Ezzel ellentétben a morphin lígy belső mint subcután alkalmazása után a hatások mindkét fajtáját egyenlő arányban fejti ki. (Újabb megfigyelések szerint a papaverin a bélmozgásokat korlátozó befolyással látszik bírni, hasonlókig a morphiumhozr habár lényegesen gyöngébben is.) A külömbség opium és morphin között abban is mutatkozott, hogy az opium mely részben már aromája miatt is egész nemzetiségek élvezeti szerévé lett, a morphin által mint ilyen tényleg nem szőrittatott ki. Az, öntudatra való hatása is valami másféle, úgy hogy némely ember, a ki morphinra nem tud aludni, álomhoz jut az opium után. Bizony0» agyi gátlások gyöngítése az ópiummal nyilván jobban elérhető. 48
