Vámossy Zoltán dr.: Cloetta-Filehne gyógyszertani tankönyve (Budapest, 1894)
Gyógyszerhatástan - I. Csoport. Narcotica
46 NARCOTICA. clenynyel telített állapotú vér áramlott a nyúlt agyba, itt azért lép fel légszükség, mivel a légutak szűk volta miatt a vér kevésbbé van arteria- lisálva, noha épen nem csökkent (sőt szaporodott) mennyiségben jut a légzőcentrumhoz. Itt a dyspnoe jótétemény a betegre nézve, mert csak az erősített légvételek útján juthat a beteg az élethez szükséges éleny menny is éghez ; ha kén y szerük etn ők a beteget, hogy nyugodtan lélegezzen, bizonyára meg kellene fulladnia; ezért nem volna megengedhető ezen dyspnoenak megszüntetése, a mig csak fennáll annak oka; de nem is sikerül az a valóságban, s ezen beteg számára a morphin ártalmas. Ha morphint adunk neki, akkor légzőközpontjának ingerlékenysége csökken, és ennek következtében, az egészségeseknél kifejtett hatással egyezőleg, az aorta vérének élenves állapota még inkább csökken, mig a circulatorieus dyspnoek mellett az élenyes állapot változatlan maradt. De ha itt, a respiratoricus dyspnoeknál, ki is lenne elégitve a morphin következtében kevésbbé ingerlékeny légzőközpont, még sem tűnnék el a dyspnoe; mert mihelyt a légzés nyugodtabb akarna lenni, már az anyagcserére kevés éleny vétetnék fel s a deficit előrehaladó, halálos lenne. Azonban ez által az inger növekednék (az arterialisatió gyöngülése), és így továbbra is fennállana a dyspnoe, csakhogy a vérnek egyre jobban fogyó „pénztárkészlete“ (élenytartalma) mellett. Magától érthetőleg azonban meg lehet szüntetni az öntudatnak morphinnal való elbódítása által a légszükség érzését és valóban felmerülhet alkalmilag a kérdés, hogy adott esetben nem volna-e az ember megváltható a fájdalom-érzéstől testi állapotának objectiv rosszabbodása árán, a mire, ha úgy is közel van az elkerülhetetlen halál, bizonyára „igen“-nel lehetne felelnünk ; mert az „euthanasia“, a meghalás megkönnyítése általában indicatióját képezi a morphinnak. Egy eset van, midőn a morphin respiratoricus dyspnoenál indicálva van, de csak azért, mivel annak okát meg tudja szüntetni: ez a görcsös „bronchialis asthma“, melynél a kilégzéskor sipoló ronchusok a legfinomabb légutak szűkületére mutatnak, s a mely keletkezésének és elmúlásának hirtelenségét tekintve, és figyelembe véve, hogy gyakran minden hurut hiányzik stb., csak a bronchusok circuláris izmainak görcséből származhatik. Ez esetben morphinra meglepő gyorsan
