Vámossy Zoltán dr.: Cloetta-Filehne gyógyszertani tankönyve (Budapest, 1894)

Gyógyszerhatástan - I. Csoport. Narcotica

Opium. Theophrastus Kr. e. a 3. században említi már Mqxcóvtov név alatt, és Kr. u. az 1. században már mákfejek bemetszése útján nyerték, süt már akkor is Kis-Ázsia volt az a vidék, hol a növényt legjobban tenyésztették. A rómaiaknál Opion vagy Lacrima papaveris név alatt szerepelt és később kapta ezen anyag a Therialca nevet. Keverékei és hamisításai más anya­gokkal már akkor fordultak elő. Orvosi használatát az arab orvosok ter­jesztették el nyugaton. Az opiumtermelés idővel mind nagyobb mérveket öltött. Perzsiában, Indiában, Chinában, Egvptomban, Európában (Német- és Magyarországon is), Északameri kában és Ausztráliában művelték e növényt. A legjobb fajtájú és legállandóbb morphin-tartalmú még mindig a kisázsiai ópium, a mely smyrnai vagy török ópium név alatt is ismeretes. A mezőn álló, még éretlen mákfejeket megmetszik; a kifolyó, tejszerü fehér nedv néhány nap alatt megbámulva, begyántásodva u. n. könyekké szárad be. ezeket összegyűjtik, különböző nagyságú kalácsokká gyúrják és a főleg Anglia által nagyban űzött kereskedésnek adják át. Ezek a lapos kalácsok, melyek máklevelekbe vannak takarva vagy Rumex magvakkal behintve, 100—600 gr. súlyúak, belsejük barna, egész feketebarna a nedvesség szerint, sajátságos bóditó szagúak és keserű Ízűek, s ez főleg az alkaloid tarta­lomnak tulajdonítható. Magától érthetöleg az opium-nverés e keleti módja nem használja ki az egész növényt; pedig a növény összes tejnedve tartalmaz hatásos alkoloidokat; az európai gyűjtők az egész növényt kihasználják. Alkatrészéi. A török ópiumnak, mint hivatalos qualitásnak analysálása szerint, a víztartalom a hosszabb vagy rövidabb állás szerint 12—15"/0 közt ingadozik. A vízmentes tömegnek legalább fele súlyát nyálka és növényi fehérje teszi ki, van benne továbbá kevés czukor, viasz, kautschuk-féle anyag, egv festőanyag és ismeretlen illő testek. Keményítő nincs benne, és ha van, az hamisításnak jele. A hamisítások általában gyakoriak. A szervetlen sók (mész-, magnesium- és kaliumsók) 4—8n/0 közt váltakoznak. Azonban a leglényegesebb, hatását föltételező alkatrészei az ópiumnak a kristályosodó alkaloidák, melyek mind O-tartalmúak. Közülök a legligye- íemre méltóbbak: A morphin, (\7//,9NO., ; 1805-ben Sertürner eimbecki gyógyszerész fedezte fel; vízben igen nehezen oldható, kén- és sósavval igen jól oldható sókat képez. (Derosne a narcotin fölötti értekezésében, 1803-ban, morphin és narcotin keverékével dolgozott.) A morphin tömecsek közt találunk egy hydrált és phenolszerűen hydroxylált Phenanthrent ((\//4.CH.CH.t '4 //„ J, összefüggésben egy hydrált és a JV-tömecsen methylisált oxazingyürüvel, t. i. 4 atom (7-böl álló és minden egyes atomban O-t és N-t viselő gyűrűvel (utóbbi kettő para-állásban); ezenfelül tömecsében még egy a C atomhoz kapcsolt hydroxil-csoport is van (egy II atom helyett). Narcotin CnH2iNOv Derosne fedezte fel, nem képez állandó sókat. •u

Next

/
Oldalképek
Tartalom