Vámossy Zoltán dr.: Cloetta-Filehne gyógyszertani tankönyve (Budapest, 1894)
Gyógyszerhatástan - I. Csoport. Narcotica
NARCOTICA. 27 A mint a fentebbi schémából látszik, a benzolban stb. csak egy ( ti csoportot kell egy parány legény nyel (a mi a tömecsnek basicus jellegét megadja) helyettesíteni, hogy a pyridint stb. megkapjuk. Tehát ezen hasisok abban különböznek az aromaticus hasisoktól (mint az anilin, a mi nem egyéb, mint amidobenzol Cn H- NH2) hogy a pyridinnél stb. a légeny a gyűrű képzésében részt vesz. az aromaticus sorozat hasisainál pedig csak oldalt foglal helyet. Miután e közben a syntheticus chemia elkezdett mindennemű légeny-széneny gyűrűket alkotni, melyek nem voltak a pyridinböl. chinolinból stb. levezethetők, és ezekből „alkaloidokat“, részben igen erős hatásúnkat is állítottak elő, az .alkaloida“ kifejezés lassanként a kihaláshoz közeleg és nem sok idő múlva egy oly definitio lesz szükséges, a mely egyelőre néhány kivétellel a légeny-széneny gyűrűt fogja mint ezen hasisok characteristicumát megjelölni. Figyelemre méltó, hogy épen a hódító alkaloidákból, a különféle idegelemeknek ezen anyagok irányában való, legnagyobb mértékben különböző fogékonyságának megfelelöleg. általában igen kicsi, néha bámulatosan parányi mennyiségek igen hatásosak, mig a chloroform, aether, alcohol, chloralhydrat stb. azokhoz képest csak igen nagy adagokban bódítóak, e helyett azonban a duezsejteket sokkal általánosabban és minden válogatás nélkül, egyébkénti ellentálló képességüknek megfelelöleg hüdítik. Az alkaloidák közömbös sói általában vegyileg nagyon indifferensek és alig lévén reagálók, mindenütt akadály nélkül átcsúsznak és így eljutnak a központi idegrendszernek épen azon pontjaira, a melyekben vegyi rokonságot találnak; finom lévén a test eme legfinomabb készülékeinek anyaga, bizonyára elegendő itt már csekély chemiai vagy molekuláris változás is, hogy az a működés nagy változásait vonja maga után. Sokszor azt találjuk, hogy egy ily functió, a mennyire külsőleg megítélhető, az egyik szer befolyása alatt növekszik, egy másik szer befolyása alatt ellenben csökkentnek látszik. Ezt a viszonyt gyakran az .antagonismus“ szóval fejezték ki és egy myoticumot (pupillaszükítő szer) egy mydriaticum (pupillatágító szer) antagonis- tájának mondtak. Mások ezt az elnevezést szigorúbban vették és két anyag közt csak akkor láttak antagonismust, hogy ha azok az ellentétes functióváltozásokat egy és ugyanazon élettani elemi képlet
