Bugát Pál: Sebészség, mellyet előadási kézikönyvül kiadott Dr. Chelius M. J. 2. (Buda, 1837)
II. Az öszvefüggésnek idült megválásai - B) Idűlt 's genyedő megválások. A' fekélyek
ides) osztatik föl a’ szei'int, mint eleintén korpaféle pikkelyekkel, varakkal, hólyagcsákkal, pattogzatokkal vagy gyuladással jár. Rágó sömörnek (herpes exedens, rodens , phagadaenicus) az neveztetik, mellvnél a’ fekélye- dések gyorsan terjednek, a’ mennyiben a’ vastag var alatt az igen csípős nedv által a’ részek fölétetnek, és ollykor nagyon is elpusztitatnak. Ha a’ sömörnek ezen faja az állkapcsot lepi meg, úgy az állcsúcs-zuzmónak (mentagra) mondatik. A’ sömöröknek ezen külső képök szerint való fólosztások nem sokat ér, mivel a’ somör alakjára nézve rendkívül változik. 731. $. Az bizonytalan, ha a’ sömör töoka bizonyos önható- lagos korcsvegyülésben álljon, váljon ez minden somör- nél ugyanaz legyen-e, vagy pedig hogy a’ töok különb- féleségétül függjön a’ sömör változó alaka ? A’ somör’ különös nemeitül, főkép a’ rágónak nagyobb fókáiul, a’ fertező képességet meg nem tagadhatjuk. A’ sömörre való hajlandóság, melly az emberrel együtt is születhetik gyakorta a’ bőréletmünek tulajdon sajaságán, és érzékenységén alapodik, melly esetben rendszerint korpás sömör szármozik. A’ sömörök leginkább azon részeken mutatkoznak, melly ele igen éi'zékenyek, és a’ légnek szüntelen ki vannak téve, azért is fő kép az ábrázaton és a’ kezeken. — A’ sömör távol okai gyakorta az altest belrészeinek dugulásában rejteznek, főkép a’ máj hibáiban, illyek még a’ természetes vagy sok ideig tartó kiürüléseknek, az aranyérnek, a’ lábizzadságnak, a’ hószám ’stb. fölakadása, a’ bőrnek és veséknek kisbedett elválasztása, leginkább az öregeknél, az előjárt forró kiitegek, vagy forró betegségek átalában. Továbbad tisztátalanság, a’ bőrnek elmulasztott tisztogatása, ennek érdes, főkép gyapjii gúnyadarabokkal , vagy a’ gyapjú földolgozásának alkalmával való dörgölése, az igen csípős italok és ételek éldelése. A’ sömör nem ritkán görvélyes, bujasenyvés, vagy köszvényes bántalmak- kal szövetkezik, és ezek látszanak tulajdon okainak lenni, bátor ezek kevésbé a’ küteg vagy fekélynek saját képe, mint inkább tulajdon tüneményeik által adják magokat tudtunkra. A’ heves éghajlatok alatt gyakrabban előjőnek a’ sömörök, mint a’ hidegebbekben; vidékeinkben leginkább nyári időben bújnak ki, télen vagy elrejteznek, vagy állandólag megmaradnak. A’ mondottakból magyarázhatni meg, miért képes «’ sömör visszalépte , vagy nem illendő kifejlődése ve- * 46 AZ ÖSZVEFÜGGÉSNEK IDÜLT MEGVÁLÁSAI. *
