Bugát Pál: Sebészség, mellyet előadási kézikönyvül kiadott Dr. Chelius M. J. 1. (Buda, 1836)
Első osztály. Gyuladás - Második szakasz. Némelly különös fajai a' gyuladásnak
vagy kevésbé nevezetes tünemények támadnak. — A’ két első foknál a’ gyuladás többnyire könnyen eloszlik. .— A’ harmadik foltban csak nem minden esetben genye- dés szármozik, melly gyakorta igen nevezetes, a’ gyuladás messze elterjed, és fenével is végződhetik, a’ he- gedés ollykor igen sokáig meg nem történik, sokszor képtelen sebhelyek készülnek, öszvenövések származnak, mi által a’ rész működésében hátráltatik, vagy egészen meggátoltatik. — A’ láz az égés nagyobb fokaiban mindenkor nagyra nő, és a’ bélhuzam takonyhártyá- ja könnyen bajba esik; görcsök, és rángások, főkép érzékeny egymilcben, könnyen támadnak, sőt némellykor a’ messze terjedő égéseknél hirtelen halál $ a’ honnan nem csak a’ gyuladás fokátul, hanem az égés terjedéseiül is függ a’ veszedelem. 90. §• Az égés kisebb fokai hideg vízzel tett borongatá- sokat, vagy az égett rész hideg vízbe mártását kívánják, minden egyebb szerek, ólomviz ’stb, csak annyiban hasznosak, a’ mennyiben hidegek. •— Láz lévén jelen, a’ helybeli orvosláshoz lobellenes szerek belső alkalmazásának, és ’ehöz illő közéletnek kell járni. — Ha a’ fölbőr hólyagokba emelkedett, akkor ezek, a’ bőrt rajtok hagyván, gerely által fölhöketnek, hogy ekként belőlök a’ nedv kifolyhasson, mellyek ha csekélyek, a’ hidegtől öszvezsugorodnak, és ki is száradnak. •— A’ rész, föl- bőrétiil megfosztatván, az említett hideg borongatásokat el nem viseli, csak gyönge enyhítő szereket tűrhet el, u. m. olaj, és petesárgábul készült kenőcsöt, fris irós- vajat, és más enyhe írókat, mellyeket vászondarabokra kenvén, az égett részre ismételve rakunk, mellyek az égést enyhítik, és többszöri föltételük által hivesitik. A* fölbőrtül megfosztott részek környékeire pedig hideget alkalmazunk. •— Genyedés származván , és a’ szenvedő rész nagy érzékenysége tágulván, lassanként az öszvehúzó és száraztó szerekhöz nyúlunk, t. i. lenolajat mészvíz- zel, horgany kenőcsöt ’stb. rakunk föl. Az ólom-kenőcsök rút, és képtelen sebhelyeket állítatnak okozni, mit én soha nem tapasztaltam.-—Az igen kifejlődő hús-szo- mölcsök huj álkodását pokolkővel tett tapintással nyomjuk el. — Ha a’ fene már az égés pillanatában származott, akor hideg, vagy ha a’ részek a’ fölbőr elromlása miatt igen érzékenyek, csak lágyító és enyhítő boronga- tások kívántainak, mindaddig, míg az égett var genyedés által le nem maliik, midőn aztán az imint említett szerek alkalmaztatnak. A’ fene ezen esetben nem igen haII. SZAKASZ. KÜLÖNÖS FAJAI A* GYULADÁSNAK. 73
