Bugát Pál: Sebészség, mellyet előadási kézikönyvül kiadott Dr. Chelius M. J. 1. (Buda, 1836)

Első osztály. Gyuladás - Első szakasz. Gyuladás átalánosan

I. SZAKASZ GYULADÁS ÁT ALÁNOS AN

43

nyomás, mint inkább mozgások által öregbedő, a’ melegség szembetűnő, a’ daganat a’ szenvedő taghoz közeleső részek különbsége szerint majd keményebb majd lágyabb , a7 vörösség csekély, ollykor alig tapasztalható , de gyakorta terjedt. Kimenetelei: oszlódás, áttétel, csontgumós heged- menyek, fene, és fekélyedés, melly csak a’ rostokat egymással öszvefoglaló sejtszövetben helyződik, és melly által a’ rostos képeletek réteges lcserepedzése eszközöltetik.

Az üterek hártyáinak gyuladása vagy el lévén közönségesen terjedve erős szivdobogással ’s érveréssel, ’s nagy lázzal jár, vagy csak egy részt foglal el, midőn a’ tünemények többnyire homályosak. Az literek részintes forró gyuladása többnyire öszvenövésbe mén által; a’ korcsve- gyületü betegségen alapodott idült pedig megvastagodás- sal, föllazulással, fekélyedéssel, mészféle gyurma letételével végződik, melly által nem ritkán az ütdagok támadása kap létre.

A' vérerei: gyuladása ha részintes , csalt a’ gyuladás átalános kórjeleivel külölközik, de ha tovább terjeszkedik , sött a’ nagyobb vérértörzsökökre veti magát, a’kor nevezetes tünemények u. m. igen sebes érverés, tetemsúly, nyugtalanság, félrebeszéd. ’stb. jelennek meg. Okai többnyire külső erőszakok; kimenetelei pedig 1.) a’ vérérhártyáinak megvastagodása 2) vérpangások, és vérhege- dékek , 3.) a’ hegedékeny nyirknak kiizzadása, és éröböl- enyészet, 4.) érverő-daganat képlődése, 5.) genyedése, és fekélyedése a’ vérér falainak, mellyliöz pukkadás jár, és 6.) csontosodás.

A’ szívó edényekben a’ gyuladás vagy külső ártalmakra ’stb. vagy az általok fölszitt beteges anyagok izgatása után következik , és a’ szenvedő érnek egész a’ legközelebbik mirigyig terjedő fájdalmas vörös daganata áltaL nyilatkoztatja magat. Közönséges kimenetele az oszlódás.

Az idegek vagy inkább hüvelyeik gyuladása nem ritka tünemény. Mivel az idegek kévés tápláló edényekkel birnak, azért is a* gyuladás tüneményei, a’ melegség, vörösség, daganat, szinte csak csekélyek lehetnek, és hangya-mászás érzésével, tompasággal, gyakrabban erős , szúró, az idegek lefolyása szerint lövellő , magát rohamokként mutató berzéczes elpattanással járó fájdalmakkal kezdődik, melly ekhöz lázmozgások, görcsök, és rángásolc kapcsolkodnak. — A’ gyuladás idült, vagy forró lefolyású lehet. Az elsőt az ideges ülzsdbdndl, és más ideges fájdalmaknál, a’ másikot pedig a’dermenetnél, a’víziszonynál ’stb. tapasztalhatjuk. Vizsgálat közben az ideg- hüvelyt vörösödve és dagadva találjuk az idegvelő ollykor olvadt, mint egy fenés, az ideghüvelyben gya-