Bugát Pál: Sebészség, mellyet előadási kézikönyvül kiadott Dr. Chelius M. J. 1. (Buda, 1836)

Első osztály. Gyuladás - Első szakasz. Gyuladás átalánosan

I. SZAKASZ GYŰL ADÁS ÁT ALÁNOSÁN

31

ós epen a’ könyökcsúcson helyeztetvén , tiszta nyirkos nedvet tart magában, a’ nyirkdaganat nevét megérdemelje ; akkor ezen állításnak ellen kell mondanom , mivel ezen a’ könyökön támadt daganat nem más , mint az itt találtató takonyerszénynek vizkóra, és a’ térdkalács tömlős vízdaganatának tétethetik ellenébe. — E k 1 ***) véleményét sem hagyhatom helyben, ki a’ nyirkdaganatokat a’takony- erszények’ kitágulásában , és beteges elválasztásában véli állani. — Zembsch f) Kluge után, hogy az Írók* különböző véleményeit egyeztesse, ezen kétféle daganatot különbözteti meg: 1) a’ forró, és idült nyirkdaganatot, mint helyben támadt és kórjeles betegséget ; 2) az álnyirkdaganatot, vagy is a’ nyirktályogot.

*) Im Archiv für medicinische Erfahrung von Horn, Nasse, und Henke, Bd. I. 1817. 377. lap.

**) Az id. h. Bd. II. 197. lap. kk.

***) Bericht über die Ergebnisse in dem chirurg. Klinikum zu Landshut. Landshut; 1824. 4.

t) Ueber die Lymphgeschwulst; in Rust’s Magazin. Bd. XXVII. 1. lap.

16. §.

A' fekélyedés (exulceratio) a’ genyedéstől az által különbözik, hogy a’ részek’ valóságos romlásával, és vékony, csípős, rósz szagú különb féle szinü genyes nedvnek elválasztásával jár. A’ fekélyedés vagy közvetetlen a’ gyu- ladásbul, vagy az előre jártkelevényből származik; okai: majd helybeli ártalmak p. o. czélszertelen orvoslása aj fölnyitott kelevénynek, majd közönséges betegségek, p,

o. görvély, bujasenyv, süly, ’stb.

17. §.

A* kemény edés (induratio) az által támad, hogy a* gyuladás alatt a’ sejtszövetbe ldlépett . nedvek meggyü- lelceznek, megsürüdnek, és a’ sejt’ falait egymással ösz- veforrasztják. Ezen forrasztó gyurmában az edények szerte terjedvén, azt életmiives állapotra emelik, és csak ugyan ezen edényektől függ a’ daganat’ táplálódása is. Az edények számosán lévén, vagy szemlátomást kiterjesztetvén, általok a’ rész’ ténméje igen megnő, és folyvást hegedékeny nyirk tétetik le, vagy pedig zsirnemü, vagy épen csontgyurma termődik. Ha a* sejtek’ falai, a’ nélkül hogy további letétel történnék, egymás közt öszve- nőnek, akkor a’ megkeményedett rész ollykor az égés- ségbelinél kisebb lesz. A’ keményedett résznek keménysége a’sejtszövetbe kiöntődött nyirknak mennyiségéhöz, a’ résznek alkatásához, az előre járt gyuladásnak lefolytá- hoz, és a’ keményedés’ tartásához képest igen különböző'. Atalában a’ daganaton a’ bőr nincs megváltozva, edényei azonban viszdagosak lehetnek, vagy maga a’ bőr a’ daganattal magával tökéletesen öszvenőhet. Ekként a’ gyula-