Bugát Pál: Sebészség, mellyet előadási kézikönyvül kiadott Dr. Chelius M. J. 1. (Buda, 1836)

Első osztály. Gyuladás - Első szakasz. Gyuladás átalánosan

28

I. OSZTÁLY GYULADÁS-.

geny’ és takony’ megkülönböztetése végett tétettek, a’ Grasmeyeré **) legnevezetesebb. Ha a’ geny t. k 12. résznyi lepárolt vízzel, és egy rész borkú'-olajjal ve- gyítetik, tígya’ genyben különböző tulajdonságához képest sebesebb vagy lassabban, valamelly enyves, szálakba fosz- ló , átlátszó kocsonya képződik, de ez csak az egésséges takonytól különbözteti a’ genyet, mivel a’ gyuladás alatt kifolyó takony a’ vizsgálat alatt ugyan azon tüneményt adja élőnkbe, mint a’ sejtszövetnek genyje. — Gruithui- sen -{-) nagyító üveg alatt a’ genyben fehér, tekés, fölüle- teiken könnyeden pettegetett magvakat tapasztalt, mely- lyek nehány óra múlva lehúllnak, és gömbölyű tekintetűket még a’ megszáradt, de ismét föláztatott genyben is megtartják. A’ mondott magvak a’ takonyban csak akkor látszatnak, ha ez vizsgálat előtt tiszta nedvben eresz- tetik föl. A’ takonybeli magvak kevésbé számosak, és sötétebbek.

•) Berzelius , über thierische Chemie, in Scweigger’s Journal für Chemie und Physik. Ed. 12. St. 3. 330. lap.

**) Abhandlung von dem Eiter und von den Mitteln , ihn von allen ihm ähnlichen Feuchtigkeiten zu unterscheiden. Göttingv 1790. 8.

•j-) Naturhistorische Untersuchungen über den Unterschied zwischen Eiter und Schleim. München , 1809.

13. §.

A’ geny gyuladás nélkül nem képződhetik, de ez oily csekély lehet, hogy gyakorta alig, vagy épen nem vétethetik észre, és gyakorta az életművek’ csekély élő tehetsége, az igen silány idegerő, és a’ vér’ igen hig volta, úgy bizonyos kórszunyok’ jelenléte miatt megesik, hogy elfajúlt, savós, ’s vékony geny készül, a’ nélkül hogy a’ gyuladás’ tüneményeit tapasztalni lehetne. A’ genynek bizonyos üregben való [korlátlódása is azt bizonyítja, hogy gyuladásnak kellett jelen lenni. Az ekként származott lcelevények hideg tályogoknak, vagyis nyirk- kelevényeknek (abscessus lymphatici) mondatnak. Ezek mindenkor valamelly közönséges korcsvegyületen épült bajnak következeiméi, és vagy magoktól, leginkább több helyeken egyszerre, vagy pedig külső erőszakok után támadnak.

A’ testnek azon közönséges állapotját, mellyen ezen. kelevé- nyeknek támadása alapodik, Walther szerint nem ok nélkül geny es kór szunynak (diathesis purulenta) lehetne nevezni; hanem azt nem lehet hinni, hogy a’ geny a’ vér’ olvadásából az edényekben képződik, és hogy a’ vér közvetetlenül genynyé változik. Azon kör- nyülmény , hogy geny találtatott a’ vérben, ezen vélemény’ hiedel-