Bugát Pál: Sebészség, mellyet előadási kézikönyvül kiadott Dr. Chelius M. J. 1. (Buda, 1836)
Első osztály. Gyuladás - Első szakasz. Gyuladás átalánosan
I. SZAKASZ GYULADÁS ÁTALÁNOSAN 23 oily nagy, mint érzésűnk látszik tudtunkra adni. Azon helyen, hol a’ hajerek’ rendszerének legfinomabb ágazatai vére reiche való átmenetelek végett öszvejönek, mindenkor több haj erek nyílnak egyetlen egy vérérrel ösz- sze. A’ hajerek’ rendszerének ezen elrendelésében találjuk okát már egésséges állapotban is a’ vér’ lassiíbb mozgásának, melly a’ haj erek’ rendszerének munlcálódásival szorosabb viszonyban áll. Ila tehát a’ gyuladás alatt a’ gyuladt részbe a’ vérnek nagyobb torlódása történik, ez bizonnyal a’ haj erek rendszerének öregbeclett munkássága és életbeli feszülése által történik, mivel a’ vérerek nem képesek a’ beléjök vezérlett vért azon sebességgel fölvenni, és tovább vezetni; azért is a’ haj erek kifeszülnek, és mintegy mesterségesen kifecskendve lenni tetszenek, és még ott is látszanak, hol a’ vér’ szintelen részének vitele miatt egésséges állapotban láthatatlanok; sőt a’ gyuladás’ későbbi lefolyása alatt új edényágazatok képlődnek, mellyelcnek a’sejtszövet nyújt fészket.-—Ezen folyamatban találjiűc okát annak, hogy a’ gyuladás, melly kezdetben egyedül erőbeli betegség gyanánt vétethetik, későbben az életművek’ alkatásában szembetűnő változásokat hoz elő. — Az idegek’, és hajerek’ rendszerének emelkedett munkássága a’ sejtszövetbe bővebb átizzadást okoz, mintsem az egésséges állapotban történik; a’ savónak egy része t. i. sőt némclly esetben a’ vérnek vörös része is a’ feszült érfalakon áthat, és a’ sejtszövetbe öntő- dik ki; azért is a’ sejtnek falait ezen esetben megvastagodva , savós, fehérnyés, ollykor véres nedvvel telve találhatni , melly nedvben nem ritkán fehérnye és pelyhek úszkálnak^ vagy a’sejt’ falaival részint öszvcnőve is vannak. •— A’ vérnek változott tulajdonságát, és öregbedett lcéplődékenységét a’ lobpille mutatja, melly a’ vér’ rost- anyagábul áll. Az ösztönnek különböző foka, úgy az ez által okozott idegrendszer viszahatása szerint kezdetben vagy is akkor, midőn a’ fájdalmon kivül még a’ gyuladásnak , egyéb tüneményei nincsenek meg (melly állapotot némellyek a’ gyuladás neki készülése gyanánt tekintenek) a’ finom edényekben bizonyos görcsös öszvehuzódás hozatik elő, mellyre az edények’ életbeli feszülése, a’ vérnek nagyobb oda- tolongása, és az emelkedett életfolyamatnak egyebb tüneményei következnek. — Ezen helybeli tüneményeket, és a’ gyulasztó lázéit ”,a- lamikép össze lehet hasonlítani. Valamint amott az edények ösz- vehuzódása , és a’ vérkeringésnek akadálya , úgy itt borzadás, hideg , a’ bőrnek öszvehuzódása, csekély érverés tapasztaltainak, és csak ezek után következnek még az edényrendszer’ életbeli feszülésének tüneményei, öregbedett bőség, ’stb. Eleintén mintegy gyulasztó görcs jelenik meg , az edényrendazer egészen az idegrendszer által kormányoztatik.
