Bugát Pál: Sebészség, mellyet előadási kézikönyvül kiadott Dr. Chelius M. J. 1. (Buda, 1836)
Második osztály. A' természeti összefüggés sérelmén alapúlt betegségek - A. Sebek - Második szakasz. A sebek különösen
szatétele a’ felig fends kdpeletet az egdssdgessel hozza drintetbe, a’ mi gyakorta nagy gyuladást támaszt; az egesz lekötés ismét a’ be- hurkolódzás tüneményeit okozza többnyire, Azon seb, mellyen a’ cseplez kilépett , igen sziik lévén , az történik meg, bátor csak ritkán , hogy széleinek, és a' csepleznek földagadása által a’ behur- kolódzás tüneményei szármoznak. Ha ezen tünemények nem eny- hítetnek, a’ mi érvágás, közélet, fördők, lágyító borougatások, nadályok, vagy végre a’ seb tágítása által csak nem mindenkor megtörténnék , ha úgy mond ö , azon tünemények halált okoznának, a' csepleznek genyedését nagy elterjedésre, különböző helyeken tályogokat, és a’sebnek megfelelő hashártya fölőletével való erősebb vagy gyöngébb öszvenővéseket találnánk. A’ csepleznek ezen gyuladásai azonban lekötés és visszatétel által gyakrabban szárraoz- nának ; azt állítja végre az iró , mint az említett gvógybánás után, mellyen kívül a’ szoros lobellenes utmód, és a’ sebnek annak idejében tett tágítása, a’ tünemények enyhítésére mindenkor elegendők volnánák. *) Sabatier , Médecine opératoire. Nonv. Edit, par Sanson et Begin , Paris 1822. T. II. 138. lap. 475. S. Az átható hassebeknél minden belrészek megsértethetnek , midőn is a’ sérelemnek veszedelmessége annál nagyobb és annál több , mennél közelebb a’ seb á* gyo- morcsukhoz. A’ félelmet okozó tünemények ezek .* cC bélsár nah, vérnek , epének, ’stb. kiöntödése, és erős gyuladás. 476. §. A’ bélhuzam megsértésének különösen tüneményei ezek: a’ beteg vért hány, vagy a’ székletétellel vér mén el, a’ sebből büdös lég, vagy bélsáros anyag ürül ki; ha a’ sértett bél a’ seben által kicsuszamlik, ugyan az öszve van esve, és rajta a’ sebet láthatni. — Ha a’ sebzett bél a’ hasüregben rejtezik, akkor az említett tünemények gyakorLa később jelennek meg, midőn is a’ bél megsértését, csak azon mélységből, mellyre a’ sértő eszköz hatott, meg a’ megjelenő tüneményekből, szo- rangásokból, ’slb. (463.) az ältest feszüléséből, és fáj— dalmaságábul gyaníthatjuk. 477. $. A’ bél sebe vagy szúrott, vagy hosszú , vagy haránt seb lehet, melly utolsónál a’ bél vagy meg, — vagy egészen átmetszve van. A’ belek apróbb szúrott sebeinél, a’ bél kilépő belső hártyája által a seb nyílása elzáródik. A’ hosszú sebeknél a’ seb széle kifordul, és a’ bél hosszú és haránt rostjai öszvehuzódása által a’ seb GHELIUS. SEBÉSZSÉG. I, K. 17 n. SZAKASZ. SEBEK KÜLÖNÖSEN. 257
