Bugát Pál: Sebészség, mellyet előadási kézikönyvül kiadott Dr. Chelius M. J. 1. (Buda, 1836)

Bevezetés

BEVEZETÉS».

IX

lépéseken alapodott merészség, a’ gyégybánás egyszerűsége , és egyszóval tudományos kimiveltetés bélyegelik az újabb sebészséget. A’ pallérozott nemzetek egyenlő részvétele , a’ sebészségnek miveltségi állapotja felől állandó vetélkedést táplál, mellyről azonban hatarozólag ítéletet hozni, tellyes lehetetlenség.

III.

S ebészségi Könyvtár.

A. Sebészség története.

A. 0. Geolicke , historia chirurgiae antiqua. Halael7l3. 8. — — historia chirurgiae recentior. Halae 1713. 8. Recherches critiques et historiques sur 1’ origine, sur les divers états et sur les progrés de la Chirurgie en France. Paris 1744. 4.

Sammlung einiger kleinen Schriften von den Schiksalen der Chirurgie. Erfurt. 1757. 8.

Dujardin , historie de la Chirurgie depuis son origine jusqu’ á nos jours. Tom. I. Paris 1774. — Tom. II. par peyr- HILE. 1780. 4.

Portal , historie de 1’ anatomie et de la Chirurgie depuis son origine jusqu’ á nos jours VI. Vol. Paris 1770. — 1773. 8.

W. black, Entwurf einer Geschichte der Arzneiwissenschaft und Wundarzneikunst. Aus d. Engl, vonl. C. F. Scherf. Lemgo 1789. 8.

A. V. Haller, Bibliotheca chirurgica. Bern et Basil. Tom.

I. 1774. Tom. II. 1775. 4.

St. H. de Vigiliis von creuzenfeld , Bibliotheca chirurgica

II. Vol. Vindob. 1781. 4.

N. Riegel , de fatis faustis et infaustis chirurgiae nec non ipsius interdum indissolubili amicitia cum medicina ceteris- que studiis liberalioribus ab ipsius origine ad nostra usque tempora, commentatio historica. Hafn. 1788. 8.

K. Sprengel, Geschichte der Chirurgie. Th. I. Halle 1805. 8. Th. II. von W. Sprengel. Halle 1819.

B. Az egész Sebészség.

J. de vigo, practica in chirurgia. Lugd. 1516. 4. Abulcasem , de chirurgia.» Argent. 1544.

Guido de Cauliaco , chirurgia magua. Lugd. 1685. 4.