Bugát Pál: Sebészség, mellyet előadási kézikönyvül kiadott Dr. Chelius M. J. 1. (Buda, 1836)

Első osztály. Gyuladás - Harmadik szakasz. Gyuladás némelly különös életmüvekben

III. SZAKASZ. GYULADÁS KÜLÖNÖS ÉLETMŰVEKBEN. 127 vagy kinahéj főzete, ’s több efféle befecskendezések ál­tal, vagy mint Rust tanácsolja az által, bogy szúr- csap , és füles kutasz segedelmével az egész izűlésen ke­resztül genyszalagot azon okból húzzunk, hogy ez né­hány napokig bent maradván, a’ mélységben is a’ gyul­ladásnak nevezetesebb fokát támaszthassuk. II. Á’ válliziílésben Vállfájdalom, vagy vdllzsdba (Omalgia) vállizkór, (Onarthrocace) 214. §.' Ezen betegségazou három időszakaszokat járja meg, mellyekel a’ csipfáj dalom. "A’ fájdalom , melly eleintén állandóbb tünemény mint a’ csipzsábánál, az izülésnek majd ezen, majd azon részén, mint szaggató, bökködő, egész a’ könyökig lö­vellő érzés mutatkozik; és főkép a’ hónalytól mellfelé ujjal alkalmazott nyomásra tapasztaltatilt. A’ kar cse­kély mozgások után elfárad. A’ vállon semmi beteges tünemény nem tapasztaltatik. A’ fájdalmak bizonyos idő múlva, főkép éjjelenkint öregbednek. A’ kar érzékeny­sége , és erőtelensége nagyra nő. 215. §. Lassanként a’ kar a’ könyökizülésnél meghajlik, a’ testtől eláll, minden mozgása fájdalmassá válik, elpety- hűdik, és kiaszik. A’ vállüreg alább esik, gömbölyíts idomát elveszti; a’ hónalyredők szinte alábbra szállanak, és közöttök a’ fölkar izfejét vesszük észre, a’ hónaly telibb. A’ beteg kar az egésségeshöz képest hosszabbnak látszilc. A’ különbözőleg mutatkozó nchezedésekhöz gya­korta lázmozgalmak kapcsolkodnak. 216. $. Midőn az izfej izgödrét odahagyja, akkor a’ váll- nak domborfi idoma egészen eltűnik, a’ vállcsács kidu­dorodik, az alátolódott izfejeta’ hónalyban tapasztalhatni, melly lassanként a’ vállperecz felé halad, mi által a’ kar egy kissé megrövidedik, hátfelé igyekszik, mozgásai pedig meggátoltatnak. Itten is mint a’ csipfáj dalomnál genygy ülések szár- moznak , mellvek végre folfakadván, sipolyos mene-

Next

/
Oldalképek
Tartalom