Charcot J. M.: Előadások az idegrendszer betegségeiről - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 27. (Budapest, 1875)
Tartalom
X Tartalom-jegyzék. tása. — Dobkór. — Görcsös rohamok; állderme. — Méhszenvi vizeletrekedés megjelenése. — Elővigyázati szabályok minden tévedési ok kikerülése végett. — Vizelet elválasztás megrekedése (anurie). — Hugyvérüségi hányások. — Kiválasztott vizelet és hányadék mennyisége közti ingadozás. — A kihányt anyagok, vizelet és vér vegyi elemzése. — Kórtünetek szünetelése. Méhszenvi hugyrekedés visszatérte. — Vegyi elemzés uj eredményei. Közönséges és kísérleti vizeletkimaradás súlyossága. — A kórtünetek tartamának élettel összeférő határa. — A legcsekélyebb mennyiségű vizelet kiürítésének befolyása. — Megjelenő tünetek gyorsasága kövi hugyreke- désben; lassúsága méhszenvi hugyrekedésben. — Tünetek ártalmatlansága a szervezetben képzett hugyany mennyiségéhez viszonyítva. — Méhszenve- sek daczolnak a kimerüléssel. Méhszenvi hugyrekedés erőmüvezete. — Ismereteink elégtelensége e tekintetben ......................................................................................................................215 TIZEDIK ELŐADÁS. Méhszenvi féloldali érzéketlenségről. Tartalom. — Petefészki túlérzékenység és féloldali érzéketlenség méhszenv- nél. — E két tünet gyakori társulása. — Méhszenvesek féloldali érzéketlenségének gyakorisága. — Válfajai: ezek vagy teljesek vagy nem teljesek. — A méhszenvi féloldali érzéketlenség jellegei. — Vérszegénység és a ránggörcsösök (convulsionariusok). — Különös érzékszervek bántalmai. A féloldali érzéketlenség, petefészki túlérzékenység, tökéletlen hüdés és zsugor közti viszony. — Tünetek változékonysága méhszenvnél. — A méhszenvi féloldali érzéketlenség kórismézö értéke—- Mily megszorítással vehető ez. Féloldali érzéketlenség, mely bizonyos agyi bántalmaktól függ. — Ez hasonlít a méhszenvi féloldali érzéketlenséghez. — Esetek , melyekben az agyi okból eredő féloldali érzéketlenség méhszenves-féle érzéketlenséghez hasonlít. — Azon agyi bántalmak székhelye, melyek féloldali érzéketlenséget képesek előidézni. — A láttelep hatása: franczia elmélet, angol elmélet. — Bírálat. — Német elnevezések az agy különböző részére. — Előnyei, a bántalmak székhelyének körülírása szempontjából. — Türck által észlelt féloldali érzéketlenség esetei: az agyi bántalmak különös székhelye ezen esetekben. — Magnan észlelete. — Egyes érzékszervek elváltozásai ...................................................................................................................234 TIZENEGYEDIK ELŐADÁS. Petefészki túlérzékenységről. Tartalom. — Angol szerzők helybeli méhszenve. — Petefészki fájdalom; gyakorisága; töx-ténelmi elmélkedések. — Briquet nézete. Petefészki túlérzékenység jellegei. —- Pontosan megszabott székhelye. — Méhszenves szellő (aura hysterica); első szak.; globus hystericus vagy
