Charcot J. M.: Előadások az idegrendszer betegségeiről - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 27. (Budapest, 1875)
Harmadik előadás. A gerinczagy s agy bántalmaira következő táplálati zavarok (folytatás)
68 Heveny felfekvésre kővetkező bántalmak. kivétellel, alig kötötte le az észlelőket.1) Méltánytalan volna azonban be nem ösmerni azt, hogy a hagymázszerű lázban és hagymázban előforduló bőrbántalmat, melynek a mienkkel igen nagy hasonlósága van s mely részben talán hasonló feltételelektől függ, Francziaor- szágben Piorry2) és Németországban Pfeufer igen pontosan leírták.3) Térjünk vissza azonban, uraim az idegközpontok betegségei által előidézett decubitusra. Önök igen jól ismerik azon baleseteket, melyeket az üszkös pörkök, bármi lett legyen is az ok, előidézni képesek s ezért el nem tántoríttathatom magam, Önök előtt teljes leirását adni ennek. Engedjék meg azonban, hogy a főbbeket közülök nehány szóval körvonalozzam, mert el lehetnek készülve, hogy egy éj lefolyása alatt jelennek meg, az alsó végtagok legkülönfélébb részein: a térdeken, bokákon, lábizületen, mindenütt, hol esetleges nyomás vagy" izgatás jön létre. Kezdetben átlátszó folyadékot tartalmaznak, mely néhány" nap múlva megzavarodik. Gyakran gondoltam, hogy ezen összefüggés az ideghatás megszakítása és a hólyagok képződése közt egykoron világot deríthetne ezen különös bántalomra, melyet Herpes Zoster neve alatt jeleznek s mely valamely különös feltételhez, talán az érző idegek vongálásához van kötve (loc. cit. 383. 1.). Más három eset, mely ezúttal a gerinczagy erő- szaki bántalmaira vonatkozik (esés magas helyről, zúzás talyiga által) következő megjegyzésekre adtak alkalmat: «Betegeink közül kettő hugyhóly-ag- lob következményeiben halt meg; egyikénél a szerv falai képezék a feké- lyedések székhelyét s a szomszédos kötßzövetben tályogok képződtek. — E baleset után két napra hólyagok jelentek meg a lábakon és a térdek belső részén, hol kölcsönös nyomás létezik. Főkép két pont érdemel ezen észleletekben megjegyzést. Először a hólyag bántalma. Ez onnan ered, hogy" a szerv részben elvesztette azon képességét, miszerint az izgató okoknak, igy azon módosulásoknak is ellenálljon, melyet a hugy reservoir legmélyebb részein hosszú ideig visszatartott vizelet elszenved. A híidöttek végzetes kimultának egyik leggymkoribb oka ez. Másodszor meg kell jegyezni a hólyagok megjelenését a hüdött tagokon, oly körülmény, melyre már a megelőző jegyzetekben történt hivatkozás. Roncsoló hatányoknak ellenálló képtelenség ezen esetekben szintén kiderül a mélyenható üszkös pörkök képződése által a nyomásnak kitett hüdött rész minden pontján, (loc. cit. 421., 422. 1.) a) Bright után főkép B. Brodie-t kell idézni (Injurie of the spinal chord, Med. chir. Transactions XX. köt. 1837.) és Brown-Séquard (idézett helyen). 2) A. Trouzé. — Des dermopathies et des dermonécrosies saero-coccy- giennes. Thése de Paris. 1853. 3) Kerchensteiners Bericht in Henle und Pfeufer’s Zeitschr. für rat. Med. V. köt. — Lásd szintén Wunderlich, Pathologie IÍ. köt. 285. 1.
