Charcot J. M.: Előadások az idegrendszer betegségeiről - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 27. (Budapest, 1875)
Második előadás. Idegsértésekre következő táplálati zavarok (folytatás) - Izombántalmak. Gerinczagy sértéseire következő táplálati zavarok
36 Idegátmetszések. Látható ezek után, hogy a galvánosság még összehúzódásokat idézhetne elő sok hüdési esetben, akár csuzos, akár erőszaki lett legyen az, hol kizárólagosan faradizálás segélyével végzett vizsgálat a villamos összhuzékonyság mélyenható elváltozását jelezné. De, ha igy is volna, a faradi összhuzékonyság gyors csökkenéséből vagy elpusztulásából vont jelleg mégis teljes érvényében állhatna fenn; szabad volna ugyanis mindig fenntartani ama ellentétet, mely azon hüdések közt, minőket a kóroda tár elénk sazon hüdések közt létezik, melyet idegtörzsek átmetszése által állatoknál előidézünk, miután ez utóbbiaknál a kérdésben forgó jelleg hiányzik. Vizsgálnunk kell jelenleg, váljon az idegtörzsek bántál mai, melyek a villamos összehuzékonyság gyors módosulását idézik elő, követve csakhamar izomsorvadás által, tartózkodás nélkül összehason- lithatók-e, mint ezt nehány szerző hinni lászik, állatokon végzett idegátmetszésekkel. Valóban uraim, erről szó nem lehet, s ha nem csalódom a vitás kérdés csomója e körülményben keresendő. Mert általában azt mondhatni, hogy az idegátmetszések rendesen semmi visszaható folyamatot sem költenek föl az idegekben. A környi ideg végrostjainak elváltozása, mely a műtétet szükséges következménykép követi, röviden úgy tekinthető, mint tisztán szenvedőleges folyamat, de mindig azon feltétel alatt, hogy semmi szövődmény sem bonyolitja azt. Az izmok, melyek az átmetszett idegekkel összefüg- tek, szükségkép tevékenységi renyheség által sujtatnak; azonban úgy látszik, nem szenvednek más változásokat, mint melyek nagy sokára erednek a tétlenségből. ') Jóval eltérőbbek azon idegbántalmak, melyekhez embernél azon bajok társulnak, minők tanulmánytárgyunkat képezik. Midőn erőszakból erednek, azok csaknem mindig, mint mondottuk, oly okok befolyása alatt szülemlenek meg, minők a rázkódtatás, zúzás, összenyomás, hiányos átmetszés, melyek kitünően alkalmasak arra, hogy az ideget alkotó különféle szövetekben izgatottsági folyamat lángját szítsák. Valósággal, nem ritka az ilyen eseteknél, hogy a gyorsan haladó, némelykor hirtelen izomsorvadást, melyet csaknem kezdettől fogva a faradi összhuzékonyság csökkenése vagy elveszte jelez, — ha kevert idegről van szó — többé kevésbé élénk fájdalmak, rendetlen érzetek kisérik, megelőzik vagy követik, mint oly izgatottság mutatói, melyet az érző idegek szenvednek el. 2) E fájdalmakhoz psatla*) Lásd I. jegyzéket. 2) Duchenne (de Boulogne) i. h. IX. X. észlelet.
