Charcot J. M.: Előadások az idegrendszer betegségeiről - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 27. (Budapest, 1875)
Második előadás. Idegsértésekre következő táplálati zavarok (folytatás) - Izombántalmak. Gerinczagy sértéseire következő táplálati zavarok
Vizsgálati mód befolyása. tételek különbségében, melyeken egyrészt az életbuvár, másrészt az orvos áll. Az első pont, melyet kiemelni fontos, a vizsgálati módra vonatkozik. A kórbuvár azon kényszerhelyzetben van, hogy az izmot csak a bőrön át vizsgálhatja, mig az életbuvár, mint már megjegyeztük, sokkal kedvezőbb feltételek alatt dolgozik, mert neki egyenesen akár az idegre, akár az izomra szabad tenni a villamos vezetőket (rheophorokat). Tisztán előrelátható volt, hogy ha a villamos összhu- zékonyság bizonyos fokig növekedett gyöngesége van jelen, az egyenes alkalmazás még összehúzódást képes volna kiváltani akkor, midőn a bőrön át vizsgálás talán már képtelen ezt előidézni vagy csak igen gyönge összehúzódásokat adna. A kisérlet igazolja ezen előrelátást. így a dongaláb (pied-bot) egy esetében, az izmok zsíros elfajulásánál, hol csonkítást kellett végrehajtani, Valentin a műtét után, közvetlen izgatás befolyása alatt a mélyen elfajult izmok egyikében összehúzódást látott jelentkezni, az igaz, hogy gyengét. J) Ez esetben, ha analogia utján Ítélünk, a bőrön át vizsgálás semmi eredményt sem adott volna. Néhány, a kísérleti élettanból kölcsönzött tény ugyanily értelemben beszél. Tengeri nyúlnál, melynél körülbelül egy hónappal előbb metszetett volt át a jobboldali arczideg, a borotvált és vízzel megnedvesitett bőrön át alkalmaztatván a villamosság a műtét oldalán fekvő arczizmokra, semmi látható hatást nem szült, mig ellenben igen erős összehúzódásokat vont maga után, midőn az ellenoldal homolog pontjait villamozták. Lecsupaszítván az izmokat azon oldalon, melyen az ideg át Ion metszve, villamosság által igen szembeötlő összehúzódásokat lehetett előidézni. 2) Erőteljes lónál a baloldali külső nerv. popl. mintegy 5cmv vágtak ki. Műtét után egy hónapra mindkét láb mellső-külső színén a szőrt leborotválták s először az egészséges oldalon egy elemű villám-vezetőket rögzít. Ilyenkor hasonló esetben 15-ik naptól fogva, az izhártyát élénken belövelt és duzzadtnak látjuk; az izületi ür vörös és fehér vértekecseket és felhámsejteket tartalmaz; végre az izületi porozok sejtjei feltűnő sejttermelődés székhelyét képezik (Gazette medical de Strassburg. 5. szám. 1871.). E buvárlatok megérdemlik, hogy tovább folytassák s azon módosulások tanulmányozására alkalmazzák, melyek az elhanyagolt működés többé kevésbé hosszúra nyúló befolyása alatt a végtagok különböző részeit sújthatják. *) Valentin. Versuch einer physiologischen Pathologie der Nerven. Lipcse és Heidelberg. 1864. 2. rész. 42. 1. 2) Vulpian. Physiologie du Systeme nerveux. 1866. 245. 1. 34
