Charcot J. M.: Előadások az idegrendszer betegségeiről - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 27. (Budapest, 1875)

Második előadás. Idegsértésekre következő táplálati zavarok (folytatás) - Izombántalmak. Gerinczagy sértéseire következő táplálati zavarok

28 Villamos összhuzékonyság. zás meghatározható volna, az ideg már elvesztette azon képességét, hogy különböző, jelesen villamos hatányok által izgatható volna. r) E pontban minden búvár egyetért. Mi az izmot illeti, kezdetben nem mutat az semmi változást villamos összhuzékonyságában. E tulajdonság csökkenése vagy jogo­san mondva, elpusztulása, ha létre is jön, csak hosszú idő múlva, igen lassan mutatkozik. Ez a második pont, mely fölött nézeteltérés nem uralkodik. Ha néhány életbuvár mondja is ugyan, hogy kevert ideg átmetszése után hat-tizenkét hétre a villamos Összhuzékonyságot elgyöngülni, sőt eltűnni látta, Schiff mindazonáltal ugyanezen körül­mények közt, még a tizennegyedik hó végével is teljesen megle­vőnek találta azt; v) ugyanigv áll a dolog, ha kizárólag mozgatag ideg lön átmetszve. Már Longet megmutatta, hogy mig az idegek villamos ingerlékenysége — amint nevezték, az idegek motricitása — átmetszés után negyednapra teljesen elveszett, addig az izomin­gerlékenység, midőn arczidegről van szó, a felelkező izmokban tizenkét hétnél tovább megmarad. 3) Az arczideg átmetszése vagy kitépése után, Brown-Séquard és Martin-Magron az arczizmok inger­lékenységét tengeri rnalaczoknál és tengeri nyulaknál 4) csaknem két éven át látták megmaradni. Vulpian szintén teljesen hasonló tények ről tanúskodott. 5) 1847 felé, midőn Martin-Magron kitűnő tanárom dolgozdájában oly irányban próbálkoztam meg, melyet állatok iránti gyöngéd érzetem csakhamar odahagyni késztetett, az arczideg kité­pése után magam is tapasztaltam, hogy a felelkező izmok villamos összhuzékonysága csaknem végtelenül tart. Az eredmény oly kézzelfogható, oly szembeötlő s oly könnyen nyerhető, hogy az életbuvárok legnagyobb része, ha nem csalódom, azt kérdezhetné, váljon az izomingerlékenység eltünik-e valaha töké­letesen az idegek ki- vagy átmetszése után; ők legjobb esetben meg- *) *) Vulpian, loc. cit. p. 235. 2) Schiff. Lehrbuch der Physiologie des Menschen, 1858—59. p. 18. Schiff két ízben látta volna az izomingerlékenységet 14 hónapon túl megmaradni a felelkező idegek átmetszése után. Egyik esetben nyelvalatti idegről, a másodikban ülidegről volt szó. 3) Longet. Anatomie et physiologie du systéme nerveux. I. kötet. 43. lap. 1842. *) Brown-Séquard. Bulletin de la Société philomatique 1847. 74—88. lap. Bulletin de la Société de Biologie. III. köt. 1861. 101. lap. 5) Vulpian, loc. cit. 235. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom