Charcot J. M.: Előadások az idegrendszer betegségeiről - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 27. (Budapest, 1875)

Tizenegyedik előadás. Petefészki túlérzékenységről

TIZENEGYEDIK ELŐADÁS.

Petefészki túlérzékenységről.

Tartalom. — Angol szerzők helybeli méhszenve. — Petefészki fájdalom, gyakorisága; történelmi elmélkedések. — Briquet nézete.

Petefészki túlérzékenység jellegei. — Pontosan megszabott székhelye. — Méhszenves szellő (aura hysterica); első szak.; globus hystericus vagy második szak.; — agyi tünetek vagy harmadik szak. — Az első szakeredő pontja a petefészek. — Petefészki bántalmak; kivánalmak.

A petefészki túlérzékenység és a helybeli méhszenv többi tünetei közti viszony.

A petefészekre való nyomásról. — Ennek befolyása a rohamokra. — Végrehajtás módja. — A petefészekre való nyomás régóta ismeretes, mint oly mód, mely a méhszenvi rángásokat megszünteti vagy előre elhárítja: alkalmazása méhszenvi járványok alatt. — Sz. Médard-féle járvány; segélynyújtás. — Hasonlóság létezik a petefészek összenyomása által megszüntetett méhszenvi rángások és valamely végtag alákötése által megszüntetett nehézkóros szellő közt.

Következtetések gyógyászati szempontból. — Kórodai észleletek.

0

Uraim!

Helybeli vagy részletes méhszenv (hysterie locale, local hysteria) elég festői és bizonyosan igen gyakorlati nevén szokták jelezni azon tünetek nagy részét, melyek méhszenveseknél a rángásrohamoktól ment időközökben többé-kevésbé állandóan megmaradnak s melyek a feltüntetett jellegző kórtünetek miatt e súlyos idegbántalmat, mint olyat, csaknem mindig felismerhetővé teszik még hiányzó rángások mellett is.

Ezen definitio szerint a féloldali érzéketlenség, a hüdés, zsugor és a fájdalmas rögpontok [hátfájdalmak (rachialgie), mellhárlyafájdalmak