Charcot J. M.: Előadások az idegrendszer betegségeiről - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 27. (Budapest, 1875)

Első előadás. Az idegek sértéseire következő táplálati zavarok

8 Gerinczagy átmetszésének befolyása. E sorvadás, mely az ülideg átmetszése folytán fellép, nyilván az elhanyagolt működésből ered, melyre a hűdött tag kárhoztatva van ; kiterjed az nemcsak az izmokra, hanem a csontok és a bőrre is, mint ezt már Reidl J. felismerte. Az ideo- tökéletes átmetszésénél is csak kis mérvben fejlődik az ki, hahogy az idézett élettanár példája szerint a hűdött tag izmain mindennap galvánáramot bocsátunk. 2. A háromosztatu ideg koponyán belül végzett teljes átmet­szése oly eredményeket ad, melyek az ülideg átmetszése után követ­kezőkkel teljesen összehasonlithatók. Önök tudják, hogy a szem bán- talmai, melyek állatoknál e műtét folytán mutatkoznak, s melyeket hajdan néhány életbuvár a háromosztatu ideg elnyomott tápláló befo­lyásának származataként tekintett, Snellen (1857) és Büttner újabb (1862) kísérletei óta azon érzéstelenséggel vannak kapcsolatban, mely az érzésbéna részeket mindennemű erőművi okok hatásának kiteszi. — Ha a háromosztatu ideg átmetszése után, Snellen eljárása szerint védjük a szemet, midőn azon oldal érzékeny fülkagylóját néhány varrattal fölötte rögzítjük, vagy Büttner módja szerint, vas­tag bőrdarabbal födjük azt be, a porczhártyán nem mutatkoznak táp- lálati zavarok; az ideghűdéses vérbőség bizonyos foka, mely a szivár­vány- és kötkártyán jelentkezik, az egyedüli tünet, melyet észlelhetni a háromosztatu ideg teljes átmetszése után, midőn a szem kellően védve volt. *) 3. A mi pedig a gerinczagyat illeti, bebizonyitottnak látszik, hogy teljes harántátmetszése vagy bizonyos terjedelmű elroncsolása után is, midőn nem támad a szerv kissé tartós lobja, nem következik közvetlenül a hűdött tagok zavart táplálkozása. És valóban Brown-Séquard kiderítette, hogy a fekélyedések, melyek elég gyorsan képződnek emlősök és madarak ivarszervei közelében, midőn gerinczagyuk harántul teljesen át lön metszve, nem egyenesen a hiányzó ideghatásból erednek, hanem azon hosszan­Physiology and Pathology. New-York. 1853. p. 6. — Vegyes ideg átmet­szése után az izomsorvadás embernél és emlősöknél általában csak az első hónap vége felé mutatkozik, gyönge elsoványodás által két hónap múlva a sorv jobban jellegzetes; igen kifejezett a harmadik hónap végével. (Magnien, théses de Paris 1866. p. 19.) ') Lásd e tárgyról Schilf kísérleteit, Hauser pályázati iratában: Nöu- velles recherches relatives á l’influence du systéme nerveux sur la untririon. Paris, 1858.

Next

/
Oldalképek
Tartalom