Charcot J. M.: Előadások az idegrendszer betegségeiről - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 27. (Budapest, 1875)
Első előadás. Az idegek sértéseire következő táplálati zavarok
6 Idegátmetszés befolyása. 3. Végre a legegyenesebb bizonyítékok a kísérleti élettan területéről kerültek. Tudják önök, hogy az odainenő idegek vagy magának a gerinczagynak elroncsolása után a környi részek, az izmok vagy a tag csontjai még sokáig folytatják életüket s táplálkoznak csaknem úgy, mint rendes feltételek közt. Hasonló esetben csak hosszú idő múlva (a la longue) lépnek föl e részekben táplálati bán- talmak. Eme, különben csaknem mindig tiszta passiv bántalmak nyilván azon tétlenségnek tulajdonitandók, melyre e részek kárhoztatva vannak az idegrendszer részéről mindennemű befolyás kizárása következtében. E bántalmak valóban ugyanazon jelleggel bírnak a tagok rögzítésénél, midőn az idegrendszer nincsen egyenesen érde- kelve.E szenvédoleges bántalmaknak, melyeket különbö'ző hűdéses bán- talmaknál szerepelni látunk, semmi közük sincsen azon különös táplálati zavarokkal, melyekkel foglalkozni fogunk. Másrészt tárgyilagosan is megkülönböztethetők néhány különös jellemvonás által. Emezek majd mindig, vagy legalább fejlődésük bizonyos szakában, a lobos izgatottság színét viselik. Leggyakrabban kezdettől fogva a igen halványodó szerepére a táplálkozásban vannak tekintettel: — «A vegyi műveletek, melyek élő szervezetben a tömccs megújítást, más szóval a táplálkozást alkotják, nincsenek az idegek közvetlen befolyása alatt. Nem lehet itt szó az idegeknek olynemü befolyásáról a szövetekre, mely összehasonlítható volna a villamosságnak vegyi folyamatokra hatásával. Nincsenek idegek, melyek az edényeken kívül fekvő bonczi elemekhez mennek, p. o. a felhámhoz, oly formán, mint azon idegrostok, melyek az izomrostokkal egyesülnek. A táplálkozó mozgalom oka magokban a bonczi elemekben van; növényeknél, az idegrendszer teljes távolléte mellett, a szöveteket gyorsan duzzadni, a sejteket kereszteződni és szaporodni látjuk. Ebrénynél a sejtek keletkeznek, nőnek és szaporodnak a környi idegelemek megjelenése előtt. A táplálkozás e szerint az állatok és növények bonczi elemeinek általános tulajdona. Maga az elválasztás is a bonczi elemekhez fűződő tulajdonság, mint ezt már de Blainville, A. Comte látták. Alsóbb rendű állatoknál és állati szövetek átültetésénél (greife animal) nyilván való, hogy a szövetek táplálkozása független az idegrendszertől.» «Az elválasztás s felszívódás zavarai, elkérgesedések, ellágyulások, tultengések és idegbántalmak után fellépő egyéb elváltozások következményei már meglevő s visszahajló utón közvetlen megtámadott idegek (edénymozgatók) közvetítése által támasztott keringési bonyodalmaknak s nem következményei oly ideghatásnak, mely villamosság módjára, bofolyással bírna az áthasonitás vagy át nem hasoni- tás tömecs vagy vegyi mőveleteire. (Journal de l’Anatomie etc. 1867 pp. 276—300.)
