Charcot J. M.: Előadások az idegrendszer betegségeiről - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 27. (Budapest, 1875)
Negyedik előadás. Az agy és gerinczagy bántalmaira következő táplálati zavarok (folytatás és vége) - Zsigerek bántalmai - Elméleti rész
110 Elválasztó idegek. arczon,1) hímvesszőben,* 2) alhasban.3) Valószinüleg még a test különböző részein is léteznek ilyenek. Távol vagyunk még attól, hogy ezen idegek működési módjára vonatkozólag megállapodtunk volna. Cl. Bernard által elfogadott fóltevény szerint következőkép értelmezendő az annyira nevezetes üteres vérodafolyás, mely az áll alatti mirigyben, a dobhur befolyása alatt történik. Ezen kitűnő életbuvár szerint ezen ideg: izgatása átté- tetnék azon kis duczhalmazokra, a melyek nagy számban vannak eloszolva a mirigyben levő idegvégeken. Ezek magok részéről, ideges interferentia által 4) (interference nerveuse) hatnának vissza a nagy együttérző ideg edény-szükítő idegszálaira, melyeknek működését megszüntetnék. A dobhur ekként, s kétségkívül ezt kellene mondani a többi más edénytágítókról is, az edénymozgató idegekre csaknem gátló ideg szerepét játszaná. Következéskép, mint látják, az edénytágító idegek működésének eredménye, az elmélet szerint, végtére is nem volna más, mint edénymozgató hüdés. Ámde, ha igaz az, hogy az edénymozgató hüdés, még ha igen messzire ment is, mint ez például az edénymozgató idegek teljes átmetszése eseteiben van, táplá- lati zavarokat nem okoz, nyilván nem lehet ez máskép ugyanazon hüdésnél, midőn edény tágító idegek izgatásának befolyása alatt jött az létre. Azonban, mint látni fogják későbben, uraim, az edény tágító idegek hatásmódja egészen eltérő nézpontból is vehető szemügyre. Emlékeztetem önöket Ludwig alapot alkotó kísérleteire, melyek az áll alatti mirigy elválasztására befolyó bizonyos idegekre vonatkoznak5); a bírálatok daczára, melyeket azon következtetések, miket ezen hires életbuvár vont le kísérleteiből, magok ellen zúdítottak, ezen következtetések még sem látszanak megingatva. Engedjék, hogy ezen alkalomból részletekbe bocsátkozzam; fölötte szükséges ez azon czélra nézve, melyet magunk elé tüziink. J) Cl. Bemard. — Revue scientifique. II. köt. 2. series. 1872. — Schiff — Digestion. I. köt. 252. 1. 2) Eckhard himvesszö merevítő idegei: Beitr. z. Anat. u. Phgsiol. II. köt. — Lővén, Bér. d. sächs. Ges. 1866. 3) Cl. Bemard, i. h. *) Cl. Behiard. i. h. 1204. 1. 5) Ludwig. — Mittheil. d. Zürich. Naturforsch. 1851. — Zeitschr. f. rat. Med. I. köt. 255. 1. — Wiener med. Wochenschr. 1860. X. 20. sz. 483. 1. — Lásd szintén Becher, Rahn, Gianuzzi közreműködése mellett folyt munkálatait Ludwignak.
