Charcot J. M.: Előadások az idegrendszer betegségeiről - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 27. (Budapest, 1875)

Negyedik előadás. Az agy és gerinczagy bántalmaira következő táplálati zavarok (folytatás és vége) - Zsigerek bántalmai - Elméleti rész

Véraláfutások zsigerekben.

99

tárgyát képezik; ezek mint mondottuk, vérbőség, véraláfutásból állnak; lobosodás jellegei soha sem szegődnek hozzájuk valamely járulékos ok közbelépte nélkül, mely, mint tudják, épen nem szükségképi közönséges táplálati bántalmak eseteiben. Helyén való, ez idő szei-int, legalább ideiglenesen, külön osztályzatba sorozni ezen vértorlódásokat és véraláfutásokat, melyek az agy különféle részeinek bántalma következtében mutatkoznak.

Másrészt néhány szerző, többi közt Schroeder van der Kolk, azon nézetet nyilvánította, hogy a tüdőlob különböző alakjai, sőt a tüdő-gümősödés, mely, mint tudják gyakran lép fel bizonyos agy- bántalmak folyamában, hasonló esetben azon befolyásból erednek, melyet az agy vagy nyultagy bántalmai a tüdőkre gyakorolnak. Be kell azonban ösmerni, hogy a tények, melyeken e vélt összefüggés nyugszik vala, még nem eléggé bizonyítók.1)

A gerinczágyi bántabnakat, úgy szintén az agybántalmakat zsigeri véraláfutások létrejövése követhet. Elég leend itt arra emlékeztetnem, hogy ha tengeri malacznál szúró eszköz segélyével az ágyéki gerinczagyat megsértjük, a vesetokokban (capsules surrénales) néha vérömleny jő létre.2) Jónak hittem, emlékükbe idézni Brownx) Schroeder van der Kolk. — Atrophy of the brain. Sydenham Society. 1861. Szerző kiemeli, hogy a Traité de la moelle epiniére czimü müvében közölt statistika szerint valamennyi nehézkóros, ki roham alatt nyelvébe harapdosott, később tüdővész, tüdőlob vagy marasmusban halt el. Hozzá teszi, hogy Durand-Fardel szerint az agyellágyulásban szenvedő egyének csaknem mindig tüdőbántalom által pusztulnak el s idevágólag idézi Engel statistikáját (Prager Vierteljahrschrift, VII. Jáhrg. Bd. III.), mely hasonló értelemben szól. Emlékeztet azon régi kísérletekre, melyekben Schiff a bolyg- ideg duczának átmetszése után tengeri nyulaknál a tüdő felső karélyában gumókét (?) látott kifejlődni (Wunderlich’s Archiv. 6. Jahry. 8. fűz. 769. és köv. 1.) és megjegyzi végre, hogy Brown Séquard által Recherches sur la Physiologie de la protuberance annulaire (Journal de la Physiol. I. köt.) munkájában gyűjtött észleletek közt vannak olyanok, hol tüdővész vagy tüdőlob okozta a halált. Cruveilhier, Au'dral, Piorry már régóta utaltak azon jelentékeny szerepre, melyet, szerintük a heveny tüdőlob agyvérömlenyek vagy agyellágyulások által okozott gutaütés kimenetelénél játszik. — Azon észleletek után, melyeket Salpétriére kórházban szereztem, a karélyos és karély- csás tüdőlobok sokkal ritkábbak az ily körülmények közt, mint ezen orvosok hiszik.

2) Brown-Séquard. — Influence d’une partié de la moelle épiniere sur les capsules surrénales. Comptes-rendus de la Société de biologie. 1851. III. k. 146. 1.

7*