Pathi Nagy, Casparus: Confidentia in medicinam. Dissertatio inauguralis medica (Budae, 1838)

10

ra, ’s bár egész társoságok’, és tudós ferjfiakbol állé iskolai szerkezetek dolgoztak legyen is azon, bogy meg győzzék a’ világot az orvosi tudomány terraé- szetiségéről: még is a’ világ leg nagyobb része beburkolt szemekkel vak követője volt a’ babonaság- nak, ’s azt hitte, mint már emlilém, hogy az orvositudomány égihatalmaktol sugallott bübájosi mesterség. Még a’ ksresztyénség joltévő elterjedése sem irthatta ki ezen babonás véleményt, noha az emberi nemzet legtudosabb része, u. m. a’ szerzetesek, és világi-papok tették tulajdonokká az orvositudományt. — Végre egy kemény, ’s hosszas viadal után beköszöntött a’ miveltebb, ’s pallérozottabb nemzeteknél a’ miveltség rég óhajtott csillaga; az utóbbi századokban az orvositudomány is esmeretesebbé lett, de azért babonás köntöséből még a’ mai időkben sem vetkezhetett ki egészen. Elhalgatom azon megrögzött agg vélemén}rt, mellynél fogva, hajh! be sokan azt hiszik: hogy holmi babonás szóformák, csnda italok , kenőcsök, tapaszok ’s a’ t. legyenek, mellyck gyógyíthatnak, csak azt említem, hogy még a’ lcg- miveltebb része is a’ nem orvosoknak igen zavart megfogással bir a’ gyógyszerek erejekről, a’ betegség lefolyásáról, természetéről, és igy az egész orvosi tudomány mivoltáról. —

Többnyire azon köz vélemény uralkodik a’ gyógyszerek felöl, hogy azokban valami titkos, el rejtett csuda erőlakozik, melly bizonyos betegségekkel természetes ellenkezésben áll. Ezek szerint vannak bizonyos fiivek, mellyck csupán csak a’ tüdővész; mások, mellyek csupán ’s egyedül a’ vizkorság elleniek, ’s magokban megfoghatatlan gyogyerőt foglalnak. Ezen tüdővész. és vizkór-ellenes szereket meg- esmérni, ’s használni fő kötelessége az orvosnak, leg