Pathi Nagy, Casparus: Confidentia in medicinam. Dissertatio inauguralis medica (Budae, 1838)

16 tan? mellynél fogva győzedelmet akar aratni az el­lene harczoló betegség viaskodásában ? A’ sebesités után gyuladás támad, az öszveforrás egyetlen egy esz­köze • a’ lázos szomjúzik, ’s bidegital által óhajtja fori'ósága hevét enyhitteni Tu a’gyomrát megterhel­te , undorodik az étel, és italtol, és vagy felül vagy alól történik. a’ kiürítés, ’s eszerint menti meg ma­gát, nem csak a’ betegséget okozó ellenségtől, hanem magátol az betegségtől is $ sok beteg savanyú, fűsze­res, zöldségből álló étkeket óhajt. — Nem mindan­nyi bizonyságai e’ ezek a’ gyógyításban fáradozó ter­mészet erejének? Midőn szemünkbe valamelly idegen test esik, könnyek zápora ered , hogy azt ki mossa j ki nem tudja továbbá, hogy gyakorta minden gyógy­szer nélkül izzadunk, vérzünk, többet vizellünk, vagy holmi bőr kiütések támadnak testünkön, ’s ál­tálok bajunk kissebbszik , ’s elenyészik. Egyszóval száz félekép’ távoztatja el, a természet tollúnk a’ beteg­séget , az orvosnak álmélkodására , és a’ beteg kön­nyülésére : de hogy is gyógyulhatna meg annyi meg annyi ezer J>eteg, a’ kik minden orvosi, segedelem nélkül nyomják beteg ágyokat? vagy kontár ’s tu­datlan orvosra bízták életőket; vagy a’ kik nem te­kintvén súlyos bajaikat rendetlen életmódot követnek. A’ ki a’ természet gyógyitóereje felöl kételkedne, an­nak azt kellene megengedni, hogy minden ember, a’ ki megbetegszik, és gyógyszert nem használ, halál fia lészen , holott a’ tapasztalás ellenkezőt bizonyít 5 mert sokszor a’ Lermészet meggyőzi nem csak a’ be­tegséget , hanem még az orvos tudatlanságát is. — De ha ez úgy vagyon méltán kérdhetné valaki: mi szükség tehát az ouvositudornányra , mi szük­ség az orvosra ? Igen , ha az ember úgy élne , mint a’ természet kívánja, t. i. ha bölcs, józan, munkás,

Next

/
Oldalképek
Tartalom