Hempel Adolf Fridrik: Az egésséges emberi test boncztudományának alapvonatjai 2. (Pest, 1828)

Hatodik Osztály. A hasüregről, és az ebben találkozó életmívekről - Második Szakasz: Az emésztés életmíveiről

zekből áll, melyek a lép fölső részén egymástól megválván, az egész életmívet fedezik. A köldöknél ezen lemezek ismét öszvekocczannak, és részint a gyomor fenekébe s ennek nagyobb ivéhöz mint gyomor lépszái- Lag (Lig- gastrolienale) mennek által; részint a nagy cseplezben végződnek.

Olykor több apró lépek, zsellérlépek (Lienes succenturiati) vétetnek észre, melyek a valóságos léptől egészen meg vannak választva, hanem ugyan azon alkotások és színük van, és edényeik ugyan azon kútfőből veszik eredőtöket. Ezek közönségesen a valóságos lép alatt találtatnak a nagy cseplezben.

244. §. A lép alkotása.

A lép két hártyától vétetik körül, egyik a külső hártya (Membrana externa) mely egyes és a mint már fölebb jelentetett, a hashártyátúl ered, mivel ez mint rekeszlépszálag a lépre ereszkedvén , ugyan ezt környeli. Ez alatt á másjk, vagy is a saját hártya (Membrana propria) talaltatik, mely azonban az elöbbenivcl szorosan öszve van nőve. Ez is savós természetűnek látszik lenni, az edényekkel, hol ezek a köldöknél a lépbe ki - és bejárnak szorosan összefügg, és a lép állományába számos terjedékeket bocsájt, melyek finom, és laz sejtszövet által egyesülő közfalakat, és csatornákat készílnek. Az ütér hajszáledényekben végződik, melyek a közfalakba bokrétaként terjednek el, és a vért a lép mondott csatornáiba öntik ki. A rövid vérerek a csatornákból származnak , és az ezekben foly 6 vért vészik föl; ha ilyen vérér belső fülülete vizsgáltatik, rajta számos kerekded nyílások tapaszlallatnak , melyek a csatornák végeit jelelik.

A lép a nagy lépáteret (ArLeria lienalis) nyeri, mely a menyíitérnek egy aga; ez a hasnyálmirigy fölső lapján men el, minekelötte a lépbe jutna, több ágakra szakad, végre csakugyan a lépköldökön keresztül,

90 Az emésztés