Hempel Adolf Fridrik: Az egésséges emberi test boncztudományának alapvonatjai 2. (Pest, 1828)
Hatodik Osztály. A hasüregről, és az ebben találkozó életmívekről - Második Szakasz: Az emésztés életmíveiről
80 Az emésztés lömböző, egésséges állapotban a meglett embernél a jobb rászttájtúl fogva egész a szívgödrig, és a balrásztig terjed , és a gyomornak egy részét fedi; színe egésséges dllapotban sárgás barna. 238. §. A máj s z d l ag a i. Ezen szalagok csak nem mindannyin a hashártyá- búl származnak, és ezen belrészt a rekesszel, a hurkabéllel, és a gyomorral egyesítik. A szalagok ezek: 1.) az akasztó szalag (Lig. suspensorium) nem egyébb, mintsem a hashártyának legnagyobb folytatása ; ez a rekesz alsó lapja, és a máj domború lapja közt fekszik, és a karélyközötti bevágánytól méltói hát felé az íirös érhöz terjed, a hashártyának megkettőztetésébdl áll, mely a rekesztől, és a haránt hasizom inas részétől ereszkedik alá ; azért is két lemezekből áll, ezek melöl szorosan egymás mellett fekszenek , hátul egymástól eltávoznak, és sejtszövetet foglalnak magok közt. Melöl a szálag magossága nagyobb, hátul csekélyebb. Ezen szálag hordozza a májat a test állása közben , és azt mintegy lebegő állapotban tartja, ez által aka- dályoztatik meg ezen nehéz belrésznek az alatta fekvő részekre lévő nyomása. 2.) A koszorús szalag (Lig, coronarium) az elöbbeninek folytatása, az akasztó- szálagnak megvált lemezzei közül az egyik a jobb, a másik a bal oldal felé men, és a májnak leg dombo- rúbb részét, és annak végeit foglalja a rekeszhöz. 3.) A görgeteg vagy hengeres szalag (Lig. rotundum , seu teres) nem a hashártyának folytatása. Ezen rész görgeteg, porcznemű , melöl, és alól helyeztetik, az akasz- tószálag két lemezei által lévén elrejtve , és ugyan azon irányban hág fölfelé, melyben az akaszló szálag mel- ső széle fölülről ereszkedik alá. Ezen szálag a magzatban a köídökvérér volt, mely születés után elzáródéin, .ezen szálaggá változott, midőn is az akasztó szálag tisz-
