Hempel Adolf Fridrik: Az egésséges emberi test boncztudományának alapvonatjai 2. (Pest, 1828)

Hatodik Osztály. A hasüregről, és az ebben találkozó életmívekről - Második Szakasz: Az emésztés életmíveiről

léséből származnak, melyek vastagok és májosak, mozgékonyak , és lágyak, az egyik, mely a vakbél felé fekszik, kissebb, a másik jobban kiáll, azonban hosszúságok, és szélességük egy álaljában igen változó. A vékony bél sávos hártyája , és hosszas izomrostjai , melyek mindketten a vékony béltől a vastaghoz mennek, ezen m gkettőztetésben nem találtatnak, hanem erősen megfeszítve futnak -egyik béltől a másikhoz*, a körös rostok ellenben a ránczokban is jelen vannak. Mind ezek , mind pedig a többi hártyák okai annak , hogy a takony hártya a hurkabélbe mélyebben ereszkedik. Ila tehát a külső , és izmos hártya ezen a helyen lebontatnak, akor a vékonybelet a hurkabél nyílásából mint egy tölcsérképű csatornát ki lehet húzni, midőn egyszersmind a billentyű is ellűnik.

.'231* §. A húr bab él. (Intestinum colon).

A hurkabél a mondott billentyűtől kezdve, egész az utolsó ágyékcsigolyáig, és a keresztcsont kezdetéig terjed, és a 'vékony bél körül egy félkört ír le. A kü- lömböző tájakon lévő lefolyása szerint több darabokra osztatik , azonban itt sok változásoknak van helye» és alig lehet csak két holttestben is a hurkabélnek hasonló irányát, és helyezetét találni.

1. Ezen bél a jobb csípcsont belső lapjánál kezdődik, aztán a jobb csíptájon a jobb vese előtt fut fölfelé, és a máj jobb karélyáboz ér, mely rész jobb, vagy fölhágó hurkának (Colon dextrum , seu adscen- dens) neveztetik. A májnál a hurka , hogy jobb oldalról bal felé fusson , az első görbülést készíti, mely első , vagy jobb hajlatnak (Flexura prima, seu dextra coli) neveztetik.

2«) Ezen görbüléstől kezdvén a hurka harántan men jobbról bal oldal felé, és haránt hurkának (Colon transversum) neveztetik. A jobb rászttájtúl t. i. a köldöktájon keresztül egész a bal rászttájig terjed el:

70 Az emésztés