Hempel Adolf Fridrik: Az egésséges emberi test boncztudományának alapvonatjai 2. (Pest, 1828)
Ötödik Osztály. A melűregről, és a benne lévő életmívekről - Harmadik Szakasz. A lehelés életmíveiről
22 Alehelés nál nagyobb arányba jönnek a pitvarok a gyomrokkal, a petelik szembetűnőkig kissebb , és a billentyű oly kifejlődött, bogy a bkon csak fölül marad egy kis nyílás. Születés után a megváltozott vérkerengés által legtöbb esetekben a petelik egészen bezáródik, az Eustach billentyűje kissebbedik, likacsos lész, és a két pitvarok egyenlő kiterjedést nyernek. HARMADIK SZAKASZ. A LE H ELÉS É L E T M 1 VEIRŐL. ELSŐ FŐRÉSZ. A GŐG (Larynx). 196. §• A g Ö g általánosa n. A lelielésnek életmíve három részekre omlik, t. í. a gőgre, gőgsípra, és a tüdőkre. A gog v.gég (Larynx) a légvétel egyébb részeinek kezdetét tészi, és a nyak fölső részén fekszik. Fölül a szakcsonttal , és nyelvvel határos, és ezek által a torokkal függ öszve; hátul a garat által vétetik körül; alól a gőgsíppal kötetik öszve; melöl kévéssé a paizsmirígy által fedeztetik, két oldalán pedig a fejerek fekszenek* A gőg porczokbúl, hártyákból, és szálagokbúl tétetik öszve, és a több hozzá forró izmok képesek őt|kü- lömbféleképp mozgatni. Ezen kiilömbféle részek öszve- ütődéséből egy üreg a gőg ürege (Cavitas laryngis) származik. A gog porczai következendők : a paizsporcz, a gyürőporcz, a két kánporezok , a két Santorin porczai , és a gőgfedű. 197. §. A paizsporcz (Cartilago thyreoidea). A többi porozok közt legnagyobb , fölül a szakcsonttal, alól a gyürőporcczal határos, és fölülről a gőgfedűt vészi maga közé. Két majd nem 4. szegletű darabokká! áll, melyek melöl öszvekocozanván , egy szeg
