Hempel Adolf Fridrik: Az egésséges emberi test boncztudományának alapvonatjai 2. (Pest, 1828)

Ötödik Osztály. A melűregről, és a benne lévő életmívekről - Második Szakasz. A szívről

20

A

III. A nyíriedé nyele, A szív számos beszívó edényekkel bir, melyek az literek szerint folynak le, és két fő törzsökökben egyesülnek, ezek közül minde- nik egy egy ütér mellett fekszik. A jobb törzsök a függér ívének melső lapja fölött men el, és egy hörg- mirígyben végződik. A bal törzsök a tüdiitér alatt men el, ezen ütérnek két ágra való haladásáig szalad, és hasonlóképp egy hörgmirígyben vesz el. Itten egyesülnek ők a tüdőnek beszívó edényeivel.

194. §. A szív i d eg- e í.

Több idegek nyújtanak ezen életmív számára ágakat, nevezetesen a bolyg-, és nagy együttérzideg, melyek a nagy véredényeken gyülekezvén öszve, számos fonatokat készÍLnek , és szivfonatnal (Plexus cardiacus) neveztetnek. Minden a szív számára rendelt idegágak nem csak az edényeket késírtik, hanem ezekkel egyetemben a szív húsos állományába is hatnak, a melyben éppen olyképp ágadznak el, mint más i cmokban.

195. §. A szív áll apót ja a születés előtt és után.

Mivel a magzatnál a légvétel híjánossága végett a vér szabad folyása a tüdőkön által nem történhet, tehát a szíven tulajdon előkészületeket tapasztalunk, melyek a vérKerengést a tüdőktül függetlenné tészik. Mindenek előtt közönségesen azt vészük észre, hogy a szív az egész testhöz képpest előkelőleg nagyobb , mintsem a megletteknél, hanem az ő egyes részei főképp korábbi hódnapokban egymáshoz képpest még nincsenek jó arányban. Mentül fiatalabb a magzat, annál jobban ki vannak tágulva a két pitvarok , még pedig a jobb jobban mintsem a bal; mind a ketten a szív alapját , és a tüdőket fedezik, a jobb szívgyomor legtö- kélletlenebb, kicsiny, húsa kemény; a bal gyomor ellenben jobban ki van fejlődve ; mely külömbség a vér-