Hempel Adolf Fridrik: Az egésséges emberi test boncztudományának alapvonatjai 2. (Pest, 1828)
Hatodik Osztály. A hasüregről, és az ebben találkozó életmívekről - Negyedik Szakasz. A férjfi nemző részeiről
118 259. §♦ A férj fi nemző részeinek állapot j a az élet k ü l ö mb ö z Ö s z a k as s z ai b an» A nemző í’észek a féi'jfi magzatban mái' korán ész- revétctőduek, még pedig kitetszőleg. A legnevezetesebb változás , melyet ők születés elült állnak ki, a herék leszállásában, és az ondózsinór kifejlődésében áll* Szülelés előtt t. i. vagyon bizonyos időszakasz, melyben a herék a hasüregben tartózkodnak, honnan csak későbben csusszannak a borékba. Korábbi liódnapokbán a herék a vesék alsó végeinél fekszenek, a borék pedig egészen üres* A hatodik hóduapban egész a hetedik végéig alább ereszkednek, és a lágy ékcsatorna táján találtainak , honnan csak halkai bocsájtkoznak le a bo- l’ékba , úgy hogy születéskor már mindkét herék tömlőikben találtatnak* Ameddig a here a hasüregben tartózkodik, és a hashártya tömlőjében njmgszik, addig merő meztelen, egyedül a fehéríti köntös által környezetik , mely ismét a hashártyától kapja borítékját. A lágyékcsatorna meghasgyüi'Ő tár. A csatornának, belső nyílásától köréskörül bizonyos henger kapaszkodik föl, és a herével egyesül. A henger kívül a hashártyából áll , mely a lágyékcsatornának belső nyílásától fogva hengerképen emelkedik fői. A hengerben belül a hashártyának sejtszövetjerejtetik, mely későbben köz hüvelyhártyának a nevét vészi magára, valamint az ondóedények, az ondóvezér, és a hererázó is. Ezen henger tehát nem más mint ondózsinór , melynek magányos részei megfordított renddel következnek egymás után, mivel a mi most belöl fekszik, azt a here leszállása után kívül találjuk. A here leszállása közben a hengernek üregét egészen kitölti, ezen utolsó lassanként kifordul, belső lapja külsővé válik, úgy az edények is az ondóvezérrel egyetemben kívülre esnek; és mindketten a borékba csusszannak. A lxashártya mosA f é r j fi nemző