Hempel Adolf Fridrik: Az egésséges emberi test boncztudományának alapvonatjai 2. (Pest, 1828)
Hatodik Osztály. A hasüregről, és az ebben találkozó életmívekről - Negyedik Szakasz. A férjfi nemző részeiről
103 szik eredclöket, ncliányan mégis az ágyckidegekből származnak, melyek a hasgyúrón állal lépnek ki. részeiről. 252. §. A heréje, vagy tű hói (Testes). Mindenik here az őt lazan környelő hárlyákot róla lefejtvén, a tulajdon heréből vagy tökből, (Didymiis, seu testis) és a mellékheréből, vagy töktoldalékból (Epididymis) áll. Maga a here peteképű, az ő fölúlete, főképp szabad fölúlete domború , hanem az ő a mellékherével öszvenőtt színe kevésbé boltozatos, nyugodalmas állapotban amaz melöl és alól tapaszlallalik f emez pedig hát meg fölfelé esik. A herének végei gömbölyítsek lévén, közúlök a fölső föl- és mel felé tekint, az alsó pedig le- és hat felé néz. A nieLLéJhere, vagy lultoldaléj hosszús idomú lévén, valamely féreghöz hasonlít; és a here domború fölúleLéhöz alkalmaztatván magát, görbultnek látszik. Az ö a here fölső végén nyugvó vastagabb és szélesebb része, vagyis tulajdon kezdete fejneh (Capul) neveztetik, melytől tovább folytatódván , ki- és hát felé futtában halk folyamattal keskenyedik ki, és ugyan a töknek alsó végénél egy még vékonyabb résszel, a far lkai (Cauda) végződik , mely végre az ondóvezérbe men által. A heréknek nagysága, részint az egész test alkotásához, részint az életidőhöz egyengetvén magát, kú- lömböző; olykor úgy látszik mintha a jobb tök a balnál valamivel nagyobb lenne , a mi ugyan csak ritkább eset, és az is, a herék vérerei föl lévén dagadva , inkább érzékcsalatásra mulat. A férjfiú kéthei’éknek az ura , mely számtól három féle változásnak lehet helye , a kivűl,hogy ezen es/jtek beteges állapotot tennének; vagy t. i. kelti tökök tapasztaltainak, midőn vagy a her lékherétől lévő szokatlan megválásának 1 vagy a heréken kivúla borúkban még nem
