Hempel Adolf Fridrik: Az egésséges emberi test boncztudományának alapvonatjai 1. (Pest, 1828)

Harmadik osztály. Az izmokrúl - Hetedik szakasz. A fölső végtagok izmai

Hogy mind a két izom inai helyben tartassanak, tehát azok a tenyéren hüvely nemű lakonj'erszény ebben , az újakon pedig közönséges hüvelyekben rejtőinek. Az újakon mindenek előtt egy közönséges hüvely, a közönséges hártya (Membrana communis) vészi őket körül , mely a közepkéznek alsó részén kezdődik , az újhegyekig terjed, és a perczek belső lapján lévő minden részeket környel. Alatta más szálagok találtatnak; mindenek előtt a gyáros szalagokat (Ligamenta annularia) lehet tapasztalni, melyek ott fekszenek, hol két perczek koezódnak egymáshoz , és egyik oldalról a másikra mennek. Ez után két erős szálagok a hüvelyes szalagok (Ligamenta vaginalia) következnek , melyek az első, és második perczen találtatnak ; végre ezek előtt keskény szálagok a kereUztszálagok (Ligamenta cruciata) jönnek elő, melyek egymáson átvágván , a perczek oldalaihoz feszülnek. A harmadik perez táján gyakorta csak egyes keresztszálag látatik , mely ferde szalagnak (Lig. obliquum) neveztetik.

c.) A gelisztaizmok (M. lumbricales) négy kis izmokból állnak, melyek a tenyéren helyeztetnek. A tenyéren a mély négyujhajtó izom inainak külső szélekül kezdődnek, aztán a kéz külső oldala felé futnak , és vékony innal bírnak , mely az első perez mellett az uj hátára folytatódik, és az uj feszítő, meg a csontközötti izom inaival egyesül. Ezen tájon az újak közt apró takonyerszények fekszenek.

Ezen három közönséges hajtó izmok közül a mély a harmadik perczet, a Toló letes a másodilcot, és a ge- liszlaizoin az első perczet hajtja meg.

2.) Az újak feszítése csak egy izom t. i. a közönséges négy uj feszítő izom (M. extensor qua Luor digitoi'um cnmmunis) áltál tellyesítetik. Ez az alkar külső lapján fekszik, és a kéztő feszítő izmaival együtt a fölkar külső bütykétől vészi eredetét", a honnan alá bocsájtkozváu négy hengeres inakra szakad, melyek a

végtagok izmai. líU