Hempel Adolf Fridrik: Az egésséges emberi test boncztudományának alapvonatjai 1. (Pest, 1828)
Harmadik osztály. Az izmokrúl - Negyedik szakasz. A has izmai
152 veztelnek. Ez4ek főképp melöl látszatosak , és a hüvely melsö felével egyesülnek. Az izmot rejtő hüvely alkotását tekintvén, annak melsö részét a lehágó ferde hasizom bőnyéjébűl, és a fölhágo ferde hasizom bőnyé- jének melső lemezzéből tapasztaljuk lenni, mely az egyenes hasizmot tökélletesen befedi. A hüvely hátsó része a fölhágó ferde hasizom bőnyéjének hátsó lemezzéből , és a haránt hasizom bőnyéjéből tétetik öszve : de ez a köldök alatt azonnal megszűnik, és az egyenes hasizom közbevetetlenül éri a hashártyát. 86. §. A húp oszlopéi izom (M. pyramidalis). Ez az egyenes hasizomnak legalsóbb részén fekszik ; a fancsont haránt ágától kezdődik, fölfelé hágván keskenyebb le$sz , és a fehér hossz mellett az egyenes hasizom hüvelyének melső részében hegyesen vesz el, mely állal csakugyan maga is fedeztetik ; ezen izom nem állandó olykor nincsen is meg. 87. §. A haránt hasizom (M. transversus abdominis) A fölhágó ferde hasizom alatt, és a hashártya fölött fekszik, mely az ő belső fölületét borítja be. Az izomhúsnak hármas eredete van. Hátul a fölhágó ferde hasizom belső lemezzével egyetemben az ágyékgerin- ezek haránt nyújtványaiLÓl kezdődik. Fölülről a hét alsó borda alsó széleitűl, és belső lapjaitól ugyan an-t nyi fogzatokkal ereszkedik le; melyek közül a négy alsó a rekeszizommal függ öszve. Alól a csípcsont ta- réjjának belső szélétől ered. Mind ezen roslok harán- tan futnak, csak az alsóbbak hágnak alá, és részint a férjfi testben a hererázót nehány rostokkal segítik ké- szítni, részint tulajdon izomnyalábot készítnek, mely a lágy ékcsatornában az ondózsinór fölött fut, a föl- hágó ferde hasizom nyalábjával inas rostok által egyesül, és végre a fancsonthoz feszül. Az újat a hasgyü- rőn által vezetvén, valamely az izom ezen részétől okoA has
