Hempel Adolf Fridrik: Az egésséges emberi test boncztudományának alapvonatjai 1. (Pest, 1828)
Első osztály. Az emberi test egyszerű rendszereiről
A nyirkedények oly finom hártyás csővekből állnak , melyek a nem figyelmező szem áltál észre nem vétetnek. A test csaknem minden részében találtattak , és befecskendezések által állítattak elő. Minden részből erednek mind a mélységből, mind a fülületről. Hanem tnlajdon kezdeteik észrevehetőleg nem állítathatnak elő, mivel azok igen finomak, sőt maga a fegyveres szem sem képes őket fölkeresni. Nyílásaikat csak a bélcsőben , és a külbőrön látszattak némelyek észrevenni; azért is kezdetöket egyedül ott vélhetjük lenni, hol fölszívás tapasztaltatik. A nyirkedények eleintén igen finom hállókat ké- szítnek , és a legkissebb agak csak halkai mennek nagyobbakba áltál. De ezek nem mindenütt egyesen jönnek elő, sött újonnan meghasadnak , ismét össze jönnek , és ily módon folytatódnak mind addig, míg a nekik saját nyirkmirígveken által nem mennek, de itt nem maradnak, hanem a mirigy más oldalából ismét kilépnek, új mirigyeken hatnak által, és egymás közt egyesülnek. Eként az ágak száma fogy, vastagsága pedig növekedik mind addig, míg egy közönséges csőben a melvezetékben vagy tdpesoben (Ductus thoracicus) öszve nem jönnek, a hol egyszersmind végződnek. Vallyon minden szívó edények átmennek-é a főcsőbe, vagy a kivűl hogy a melvezeléket érintsék a vérerekbe is végződnek , még eddig nem látatott el. Azonban ezen utolsó vélemény helyesebbnek tetszik lenni. A szívó edények két hártyákból állnak egy külső, és egy belsőbűi. A belső belölrűl ránezokat vetvén valódi billentyűket készít, melyek nagyobb részt kettősek, és a fölszívott nedvnek visszaesését gátolják. A szívó edényeknek színe, ha csak nyirkot visznek, fehéres, s ilykor egyszersmind átlátszók, mely tulajdonságokat elvesztik, mikor más alakot vesznek föl28 Az emberi test
