Hempel Adolf Fridrik: Az egésséges emberi test boncztudományának alapvonatjai 1. (Pest, 1828)

Első osztály. Az emberi test egyszerű rendszereiről

18

Az emberi tGst ha a csont vég magos, és domború , hogy akor a másiknak átellenes vége lapos, vagy kivájott, a mi arra való, hogy a mozgás ne hátráltasson, és a horzsolás clmellőztessen.

2) Különös részek:

ajlzközporcz, v. hódporcz (Carlilago interarticularis, s.meniscus). Ez alatt peteképű , vagy gömbölyű porozok értetődnek, melyek magokban megálló lények, és a csontok porczaival nem függnek öszve. Nekik két sima valamire kivájott fölülcteik vannak, melyek a porcz- fedett csontvégek felé néznek , hasonlóképp íznedvhár- tyával fedélnek, és a iokszálaggal egyedül külső kö- rületöknél fogva egyesülnek. Arra szolgálnak, hogy a két szomszéd csontok nyomását kissebbítsék , p. o. az állkapocsnál, a lérdízülésnél. s a t.

b) A belső csontszálagok, melyek a csontokat erősebben kötik öszve.

c) Bizonyos zsíros állomány. Kiilömböző ízüregekben kissebb, vagy nagyobb rögecsek találtatnak, melyek ízmirigyeknek, vagy is Havers mirigyeinek (Glandulae synoviales, seu Haversianae) mondatnak. Azt állítják ezek felől, hogy ők lennének az íz- nedvnek kútfejei. De ezen rögecsek csak zsírbúi állnak, mely egyedül azért tétetett le, hogy a nyomás kissebbítessen. Nagyobb részrűl vörös színűek , ,mely szín az igen edény es íznedvhártyátúl ered.

9. Az izomrendszer általánosan.

Izom név alatt a test azon része értetődik , mely tulajdon lágy , vöröses, vagy halovány édenyekkel és idegekkel átszőtt rostokból tétetik öszve, és az életben öszvehúzó tehetséggel nagyobb mennyiségben bír.

Az egész izomrendszer két főseregekre oszlik, ezek alkotásokra, és ösztönfogékonyságokra nézve, mely által ők kiilömböző ösztönöket vesznek föl, egymástól igen külömböznek.