Hempel Adolf Fridrik: Az egésséges emberi test boncztudományának alapvonatjai 1. (Pest, 1828)

Első osztály. Az emberi test egyszerű rendszereiről

rendeltettek, eddig még nincs ellátva. Maga a velő a hosszú csontokban mint sűrűbb világos sárga gyurma tűn elő , de a szivacsos szövetben, és a csontbélben vékonyabb , és vöröses színű.

A csontok dllapotja az élet kiilü/nbözö sza- kaszaihan.

A lermészet nyomdokait a csont kifejlődésében, és készítésében kifürkészni a természetvizsgálók szer fölött törekedtek. A tapasztalások következendőket tanúnak. A magzatban eleinte minden csont csak porcz \ a későbben fölvevendő idomjok közönségesen már meg van, és porczhártyával fedetnek, melyből edények hatnak a porezba. Csak valamivel később lehet némely homályos átláthatatlan helyet a porezban észrevenni, mely a leendő csontot jelenti előre. Ezen ösz- vegyűlő csontgyurmát csontpontnak nevezik 5 ebbűi ered a csontosodás, a mennyiben ő a porcz körűlete felé terjed, és a porcz állományát kevesíti. Mind a lapos csontoknak , (a falcsontot kivévén) mind a hosszúknak több csontpontjai vannak , úgy hogy a középén egy, a végeken pedig gyakorta több csontpontok tapasztaítatnak, melyek egymás felé nőnek mind addig, míg öszve nem folynak , és a csontot tökélle- tesen elő nem állítják. Az edények, melyek a porcz gyurmájába hatnak , viszik ezen vastagabb alakot magokkal, a porezba leteszik, és a csontpontot szülik. Hanem az a kérdés, hová lessz a porcz? némelyek azt állítják, hogy fölszívódik , mások hogy a csont a- lakjával köttetik együvé, s eként vele forr öszve. De e felől semmi bizonyost nem mondhatni. Annyit tanít a tapasztalás , hogy a lapos csontokban a porcz egészen elenyészik, de a konezok végein, megmarad. — Születéskor a gyermek csontjai nincsenek mindannyin tökélletesen kifejlődve, legtökélletesebbek a bordák, a vállpereezck és a sziklacsont, legtökéllet- lenebbek a térdkalács, a farcsík, a kéz-és lábtő.

egyszerű rendszereiről. 15