Hempel Adolf Fridrik: Az egésséges emberi test boncztudományának alapvonatjai 1. (Pest, 1828)
Első osztály. Az emberi test egyszerű rendszereiről
10 Külső lapja sejtszüvettel fedeztetik, mely által a szomszéd részekkel egyesül, avagy izomhártyával húzatik be, melynek mozgásai által a belső fölületén történő elválasztások mozdílatnak elő, ezen lapon ágadznak el az igen felületesen fekvő legfinomabb edények , és idegek; rajta sok helyen kissebb, vagy nagyobb redő- ket lehet észrevenni, melyek az alattfekvő sejtszövettől , vagy izomrétegektől erednek , és részint állandók, részint nem. A belső lap idegen testekkel jön szüntelen érintésbe, a kívül, hogy ezek könnyen gyulladást okoznának benne , melyben még a szokottlan ösztönök sem mindég gerjesztenek beteges tüneményeket. Ezen lap azon okbúi, hogy a rajta lévő kigőzölő edények vizes alakot választanak el, és hogy őt számos apró életmívek takonnyal húzzák be , szüntelen nedves. Ezen Lcikonymir így eknek (Folliculi mucosi, seu mucipari) nevezett apró életmívek gömbölyít tömlők , melyek a bőrben már magányosan, már rakásban fekszenek, és a melyeknek kiürítő csőjei a belső folületen nyílnak. II. A sávos hártyák. Ezen szinte nem a sejtszö- vctből eredő fehér, kevéssé fényes, és külömbözö vastagságú hártyák, csak egy levelbül állnak. Külső többé, vagy kevpsbé sejtszövettcl fedett fölületök érdes, belső fölületök sima , mely kevéssé ragaszos vízzel fedeztetik ; ezen nedv egésséges állapotban soha csepp-, képben nem jelenik meg, hanem elválasztása után azonnal ismét fölszivatik. Simaságokat minden általok behúzott belrésszel küzlik. A liozzájok járuló vér edények nem éppen számosak , de a hajszál -, és nyirkedények- nek száma annál nagyobb bennük. liozzájok számítat- nak a has - és mclhártya, a szívburoknak egy része, a pókhállóhárlya, a magzating, az izmok számára rendelt takouyerszények, az íztotok belső részéi, cs a köthártya. Ezek egymással nincsenek öszvekötve, sölt jniudenik meg vau választva a többitül. Innen ered a Az emberi test
