Hempel Adolf Fridrik: Az egésséges emberi test boncztudományának alapvonatjai 1. (Pest, 1828)

Bevezetés

3

A’ Boncztudomány általánosan.

tetők’ és alkotásokra nézve egymástól mivoltosan kü~ lömböznek. Okét a tudósok következő seregekbe törekedtek szorítni: a sejtszövet, és hártya; a csont [Csonttanítmdny , Osteologia) ; a szálag (Szalag tanít- many, Syndesmologia); az izom (Izonitanítmdny, Myo- logia); az edény [Edény tanítmdny , Angiologia); az ideg [Idegtanítmdhy, Neurológia); a kiilümbféle életművek, vagy az úgy nevezett belrészek [Belrésztanít- mdny, Splanchnologia); és a mirigy rendszerébe [Mirigy tanítmdny , Adenologia). Ezen fölosztás azonban nem egészen czélerányos, és az egésznek átlátását nehezíti , a helyett hogy könnyebbítené. Sok életmívek öszvefúggésökből erőszakosan kiszakasztatnak, cként az élettudományos szempont elvesz. Ellenben sokkal czélerányosabb, az Elet -, és Kórtudományra sokkal nagyobb befolyása lesz a fölosztásnak, ha először a test külömböző egyszerű rendszerei magokban minden öszveköttetés nélkül tekintetnek, ha egy mis alkotások, és tulajdon minéműségök (az erőbelieket kivévén) ele- íntén vizsgáltatnak meg, és erre a magános életmívek, és egész rendszerek leírásai következtetnek , egyszersmind ha azon mód fejlődtetik ki, hogy miként származnak ők a külömböző közönséges szövetekből.

3. §. Közönséges múnhálc.

Számos munkák vannak, melyek a Boncztudománynak részint magányos tárgyait, részint több czik- keiyeit, sőt az egészet is adják elő. A ki a Boncztu- tudomány tudományába mélyebben óhajt hatni, annak következő munkák hasznosak :

Hallerí bibliotheca anatomica Vol. II. Tigur. 1774^- 1777. 4. melyben az I774ikig kijött munkák csak nem mind előadatnak rövideden foglalat jókkal

együtt. ' . i

K. Sprengel’s Versuch einer pragmatischen Geschichte der Arzneikunde. Hall. 1800—1803. Vol. V. 8.

l »