Madzsar József dr. (szerk.): Az egészség enciklopédiája. Tanácsadó egészséges és beteg emberek számára (Budapest)
Harmadik fejezet - dr. Preisich Kornél egy. m. tanár: Az egészséges és beteg gyermek
49 fokkal hűsíthetjük, míg lejutunk 34u C.-ra. A szoba hőmérséke, melyben a baba fürdik, legfeljebb 21° G. legyen, de lehet ennél valamivel hűvösebb is. Fontos az, hogy a baba a fürdővízben ne időzzék, fürdője csak arra szolgál, hogy gyorsan és jól lehessen megmosni és fontos, hogy fürdőjéből kissé előre melegített lepedőbe fektetve szárítsuk le. A leszáritásnál különös gondot fordítsunk a hajlatokra és a mélyebb bőrredőkre, hogy ezek nyirkosak ne maradjanak, ezeket a helyeket, valamint azon bőrterületeket, melyek a pelenkába kötve nedvesedni szoktak, ha szükséges, napjában többször is zsírozzuk. Hintőporozni a babát nem kell, legfeljebb hintőporból kirázott vattával megtörölgetjük, vagy hintőporozott és kirázott pelenkába kötjük a babát. A baba levegőztetése. A baba fürösztését legcélszerűbb délelőtt a második szoptatás előtt elintézni szobájának reggeli takarítása előtt. Fürdőjének és toilettjének befejezése után szopik, azután ágyába vagy bölcsőjébe tesszük és lehetőleg egy másik jól szellőztetett szobában helyezzük, félóra eltelte után kellőképpen be- és letakarva, a rendszerint alvó babára rányithatjuk az ablakot, kéthetes korán túl ez az év bármely szakában megtehető, nyár melegében élete első napjától. Megfelelő időjárásban, ebben nem is túlságosan válogatva ki is lehet vinni a babát a szabadba, itt a lehetőségig széltől és szél által hozott portól, piszoktól kell óvnunk. A baba kéthetes korától, iá nap legnagyobb részén keresztül élvezheti és élvezze a szabad levegőt, ha másként nem, szobában tárva-nyitott ablakokon keresztül, csak átpakoláshoz vigyük tempe-: rált szobába. Szabadban tartózkodó gyermeknél arra legyen gondunk, hogy ne fázzék; erről kezeinek és lábacskáinak tapintata győzhet meg bennünket. Éjszakára sem kell hermetikusan elzárni a szobát, melyben a baba tartózkodik, nyáron teljesen nyitva lehet az ablak, hűvös vagy hideg időben nagyobb vagy kisebb rést hagyunk szabadon. 3—4°-nál hidegebb téli időben sem kell szobában hagynunk a kicsikét, ilyenkor melegítő palackot tehetünk kocsijába, egyet-egyet teste két oldalára, esetleg egyet lábaihoz. Amilyen fontos télen is a levegő és a napfény, époly fontos, hogy a babát nyáron ne bántsa a nagy meleg, nyáron tehát különösen a nagy melegekben ne pólyáz- zuk a babát, hanem hagyjuk teljesen szabadon, vagy fedjük be enyhén, könnyű takaróval. A nagy meleg, ha azt pakkolással és rossz levegőztetéssel súlyosbítjuk, a baba egészségét nagyon károsíthatja. A csecsemővel való foglalatoskodás. A babának szabad levegőn való tartása még azon előnnyel is jár, hogy vele a környezet kevésbbé foglalkozik. A csecsemővel első perctől ne foglalkozzunk többet, mint amennyit tisztántartása, öltöztetése, táplálása és gondozása megkíván; ezen kivánalmaknak a legpontosabban, legaprólékosabban tegyünk eleget, de tovább azután hagyjuk békén a babát, ne hordozgassuk, ne rázogassuk, ne tologassuk ide-oda kocsiját vagy himbáljuk, ne igyekezzünk esetleges sírását énekléssel tulharsogni, ez természetesen nem zárja ki azt, hogy a baba közelében valaki ne énekelhessen, ne zenélhessen, ne társaloghasson rendes hangon. A gyermeket kezdettől fogva nem szabad kényeztetni, ne kívánja meg az abszolút nyugalmat alvásához, ne zavarja ebben nappali világosság vagy lámpafény; csak némelyik veleszületett módon érzékenyebb gyermeknek kell ezirányban némi engedményeket tenni, de még ilyenkor is sokat lehet elérni rendszeres, céltudatos szoktatással; viszont a legkevésbbé érzékeny, illetve kényes természetű gyermek is elkényeztethető. A baba a nála foganatosított életrendbe igen hamar beleszokik, az ebből való kizökkenések bántják őt, egyik gyermeket jobban, másikat kevésbbé, ez veleszületett módon az egyéniségétől függ. 4
