Madzsar József dr. (szerk.): Az egészség enciklopédiája. Tanácsadó egészséges és beteg emberek számára (Budapest)
Második fejezet - dr. Bucsányi Gyula orvos: Hogyan hosszabbítsuk meg életünket
as a spanyol fegyverek nem nagy kárt tettek az Egyesült-Államok hadseregében. Annál nagyobb volt azonban a pusztítás, amelyet a hasi hagymáz okozott az amerikai katonák között. Egy alkalommal két tisztnek a nyitott árnyékszék felé vitt az útja, ahol a lakmározó legyek ezrei csak úgy raj- zottak. Eszökbe jutott, hogy ezeket a legyeket gipszporral kellene megölni. Csakhamar hoztak is ilyen port és teleszórták vele a legyeket. Természetesen a gipszpor semmi kárt sem tett bennök. Mikor aztán délben a tisztek ebédhez ültek, meglepetve látták, hogy kenyerüket és egyéb ételeiket is tömegesen fehérhátu legyek lepték el. Csakhamar kiderült, hogy ugyanazok a legyek, amelyek előbb a tifuszbetegek ürülékein voltak, most az ürülékről egyenesen az egészséges emberek ételeire szálltak és igy a tifuszbacillusokat egyenesen átvitték az ürülékről az élelmiszerekre. A legyek ellen indított harc hevességével arányosan megcsökkent az újabb megbetegedések száma. Ne feledjük, hogy a légy repülő piszok és egészségünknek igen veszedelmes ellensége. Általában véve igen nagy súlyt kell helyezni a tisztaságra. Igyekezzünk, hogy mindig tiszta legyen a lakásunk és tiszta legyen az ágy- és fehérneműnk. Be van bizonyítva, hogy a bolhák, poloskák és tetvek nagy mértékben terjesztik a fertőző betegségeket. A háború alatt a katonák rendkívül sokat szenvedtek a kiütéses hagymáztól (typhus exanthematieus)* amelynek terjedési módját aránylag csak igen rövid idő óta ismerjük. Azelőtt csak annyit tudtunk róla, hogy ott terjed leginkább, ahol legnagyobb a nyomor, szegénység és a piszok. Régen magyar betegségnek (morbus hun- garicus) nevezték. Ez a jogtalan elnevezés onnan származott, hogy az 1566. évi magyarországi járvány alkalmával a kiütéses hagymáz, amelyet sokan éhtifusznak is neveznek, megtizedelte Miksa császárnak Komárom környékén táborozó seregét és a sereg maradványa elhurcolta a bajt Ausztrián és Csehországon keresztül Németországba is. Az igazság pedig az, hogy ezen járvány előtt is már nagy mérvben dühöngött a baj főleg Olaszországban. Most már tudjuk, hogy a ruhatetvek terjesztik és mivel terjedésének útját és módját és az ellene való okszerű védekezést ismerjük, a háború folyamán többizben is sikerült Budapesten teljesen elnyomni úgy, hogy mindig csak egy-két házra szorítkozott és sohasem tudott járványosán elterjedni. Legyen tiszta a ruhánk, mindenekfölött pedig a testünk. Mosakodáshoz használjunk szappant és a vízzel ne takarékoskodjunk. Fürödjünk minél gyakrabban. A fürdő edzi szervezetünket és védi az úgynevezett meghűléses bántalmak ellen. |A meleg fürdő fokozza a vesének kiválasztó- képességét és minthogy a vesének egyébként való elfajulása növeli a vénülés lehetőségét, bizonyos, hogy meleg fürdővel meg lehet az élettartamot nyújtani. Ezt már az ókor népei is tudták. A régi római fürdők berendezés tekintetében még a mai napig is mintául szolgálhatnak. Augustus császár idejében (Kr. sz. e. 63-tól Kr. sz. u. 14-ig) a hatalmas rómiai birodalomnak minden városában ismeretes volt a közmondás: «In bálneis salus», vagyis «Fürdőben van az üdvösség.» A forró fürdő hazájának most Japánt tekinthetjük, ahol például Tokióban naponta félmilliónál több ember fürdik 40 C fokos vízben. Ez is egyik fontos tényezője annak, hogy a japánok a világ legegészségesebb népei közé tartoznak. Természetesen szívbetegeknek, gümőkórosoknak, súlyos idegbajokban szenvedőknek és cukorbajosoknak nem szabad ilyen forró vízben fürödniök. Fürdő után sokan masz- száltatják magukat. Ez azért helyes, mert a masszázs fokozza a vérkeringést. Ideges főfájás és álmatlanság ellen jó szolgálatot tesz a hideg lábfürdő, de ez nagyon öreg embereknek nem ajánlatos. Az izzasztó fürdők jótékony hatását tagadni nem lehet. De ezek csak egészséges embernek valók. Akinek a szivével vagy az ereivel van baja, orvosa engedélye és beleegyezése nélkül ne próbálkozzék izzasztó fürdővel. 3
