Madzsar József dr. (szerk.): Az egészség enciklopédiája. Tanácsadó egészséges és beteg emberek számára (Budapest)

Második fejezet - dr. Bucsányi Gyula orvos: Hogyan hosszabbítsuk meg életünket

MÁSODIK FEJEZET. Hogyan hosszabbítsuk meg életünket, Bölcsek és tudósok elméjét századok hosszú sora óta foglalkoztatja az érdekes probléma, hogyan lehetne az ember életét meghosszabbítani, illetve hogyan lehetne a vénülés korai bekövetkezését elhárítani, hogy megvaló­suljon az emberiség ősi álma: megmaradni az egész életen mindvégig egészségesnek, fiatalnak, üdének és szépnek. Bár nem adatott meg senkinek, hogy megtalálja a bölcsek kövét, mégis remélni lehet, hogy talán azon a szigorúan tudományos alapon, amelyen legutóbb is Steinach bécsi egyetemi tanár elindult, sikerülni fog mindazon eszközöknek és módoknak felisme­rése, amelyek lehetővé teszik, hogy az ember időnek előtte meg ne öre­gedjék és megtarthassa aránylagos fiatalságát az emberi kornak legvégsőbb határáig. Steinach tudniillik kisérleteinek eredményéből kiindulva, azt a kérdést vetette fel, hogy az öregedés folyamata olyan állapot-e, amellyel mint valami gyógyíthatatlan betegséggel szemben teljesen tehetetlenek vagyunk, vagy pedig olyan, amelyre legalább szerény határok között némi befolyást gyakorolhatunk. Kísérletei alapján arra a meggyőződésre jutott, hogy ez az utóbbi eset lehetséges. Nem arról van természetesen szó, hogy az ember addig éljen, mint Alathuzsálem, aki a biblia szerint kilencszázhatvankilenc évet élt, hanem csupán csak arról, hogy ne hervadjon el időnekelőtte mint a virág, melyet megcsípett a tavaszi fagy és ne pusztuljon el, mint az éretlen gyümölcs, ha fáját megtépázza a vihar. Kívánatos volna, hogy az ember legalább is addig élhessen, mig hasznos és produktiv tagja lehet a társadalomnak, mig nem teher önmagára nézve és mig nem esik terhére sem embertársainak, sem pedig a köznek. Steinachnak állatokon és embereken végzett kísérletei azt látszanak bizonyítani, hogy ezen kívánságnak teljesedése nem tartozik a lehetetlenségek sorába. Steinach buvárlataihoz a tulajdonképpen való alapot a hormonok tana adta meg, amely bizonyos mirigyek belső elválasztásának kérdésével fog­lalkozik. Ilyen például a pajzsmirigy, a csecsemőmirigy, a hasmirigy, a turhamirigy és a nemi mirigy. A hormonok tanáról való ismereteink Brown-Séqarcl sokat vitatott előadásával kezdődtek, amely kiindulási pont­ját képezte a modern fiatalítási kísérleteknek. Steinach kísérleteit öreg patkányokon végezte. A patkányok életkora körülbelül 27—30 hónap. A 30-dik hónapot már magas korhatárnak lehet tekinteni és ezt csak igen kevés éli túl. A 18-dik és 23-dik hónap között már szembeötlők kezdenek lenni az öregedési tünetek. Ebben a korban a patkány elkezd soványodni, elveszti az étvágyát és hullik a szőre. Nem

Next

/
Oldalképek
Tartalom