Madzsar József dr. (szerk.): Az egészség enciklopédiája. Tanácsadó egészséges és beteg emberek számára (Budapest)
Nyolcadik fejezet - dr. Madzsar József egyet. m. tanár: A táplálkozás
184 megmutatja, mennyi az a táplálék, vagy milyen súlyú az a kenyér, amit el akarunk fogyasztani. A táplálék mennyisége mellett természetesen nagyon fontos a táplálék összetétele is. A fent felsorolt anyagokból tulajdonképen tápláléknak csak az utolsó hármat: a fehérjét, a szénhidrátot és a zsirt szokták tekinteni; oxigén és viz van mindenütt, úgyszintén tápsók is vannak rendszerint elegendő mennyiségben és változatosságban a táplálékban. A táplálék összetétele. A szervezet felépítésében elsősorban a fehérje nemű anyagok szerepelnek. Nincs egyetlen élő lény sem, amely nem tartalmazna fehérjét. Az élet maga a fehérjenemü anyagok jelenlétéhez van kötve. A fehérjenemü anyagok szénből, oxigénből, hidrogénből és nitrogénből állanak, mig a többi tápanyagokban nitrogén nincsen. Fehérjenemü anyagok a legtöbb tápanyagban vannak, úgyszólván csak a mesterségesen készített cukor kivételével. A húsban átlag 15—20%, a tejben 3%, a sajtban 27%, a száraz hüvelyesekben 22—24%, a finom búzalisztben 8%, a burgonyában 2°/o fehérje van. A fehérjéket a táplálékban semmiféle más anyag nem helyettesítheti, rájuk mint szövetképzőkre okvetlenül szükség van. Szénhidrátok elsősorban a cukorfélék, pl. a gyümölcsökben található szőlőcukor, a tejben található tejcukor és a közönséges fehér cukor. Ugyancsak ide tartoznak a különböző keményítő fajták, a burgonya és a liszt legfőbb alkotórésze. A szénhidrátokra elsősorban mint energiaforrásokra van szüksége a szervezetnek. A zsírok részben növényi eredetűek, mint pl. az olaj vagy a kókuszpálma gyümölcséből készült kókuszzsir, vagy állatiak, mint a vaj, a disznózsír stb. A zsírokra a szervezetnek elsősorban mint melegforrásokra van szüksége. A táplálkozás elméletében a legfontosabb kérdés volt annak a megállapítása, hogy a táplálékban az említett három tápanyagnak milyen viszonylagos mennyiségben kell előfordulnia. Éppen ezért elemzésnek vetették alá a táplálékokat, mert hiszen a tápanyagok a különböző táplálékokban nagyon különböző arányban fordulnak elő. A tojásfehérje például csaknem tisztán fehérjéből és vízből áll, a disznózsír 99% zsirt tartalmaz, a cukor csaknem tisztán szénhidrát, a legtöbb táplálék azonban a három tápanyagot vegyesen, de különböző arányokban tartalmazza. Mindezek a tápanyagok az ember szervezetében változásokat szenvednek, részben, a szervezet felépítésére, részben pedig energiaforrásul használódnak fel. Éppen ezért kiszámíthatjuk, hogy a tápanyagoknak mennyi az energiatartalma, mennyi a fütőképessége a szervezetben, mivel a szervezetben a tápanyagok éppen úgy elégnek, ha nem is lánggal, mint a gőzgép alatt a kőszén. Amint a különböző kőszénfajták különböző meny- nyiségü meleget fejlesztenek (a jobb kőszén ugyanolyan súly mellett több meleget ad, mint a rossz), úgy a tápanyagok is elégetve különböző mennyiségű meleget adnak. Ezt az értéket Kalóriában szokták kifejezni (egy Kalória az a melegmennyiség, amely szükséges ahhoz, hogy egy liter vizet egy Celsius fokkal felmelegitsünk) s ez az érték a különböző tápanyagoknál a következő: 1 grm száraz fehérje------------------------------4.6 Kalória 1 „ zsir--------------------------------------------9.3 „ 1 „ szénhidrát-----------------------------------4.0 „ Az ember napi táplálékszükségletét tehát egyszerűen kifejezhetnők Kalóriákban is, szokták is mondani, hogy a felnőtt dolgozó embernek átlag napi 3000 Kalóriára van szükséges. Ez azonban nem fejezi ki a tényleges helyzetet, mert a táplálékban elő kell fordulnia mind a három említett tápanyagnak és az sem közömbös, hogy milyen arányban. Nagyon egy
