Madzsar József dr. (szerk.): Az egészség enciklopédiája. Tanácsadó egészséges és beteg emberek számára (Budapest)

Hetedik fejezet - dr. Bród Miksa orvos: Szépségápolás

177 mesterséges módon is kifényesítik, amit szarvasbőrrel való dörzsöléssel érnek el. Ezt kifogásolni már azért sem lehet, mert hiú fáradozás volna szembeszállni a divat hatalmával. Ámde ezen a határon tulmenni már azért sem ajánlatos, mert akkor a köröm fényessége természetellenesnek látszik. Sokan a körmüket citromlével, ecettel vagy valamely hígított ásványsavval dörzsölik, amivel a céljukat elérhetik ugyan, de gondolni kellene arra, hogy ezektől a környező bőr kiszárad és megráncosodik, ami határozottan meg­árt a kéz szépségének. A köröm fényének fokozására a kereskedelemben többféle paszta van forgalomban. Legnagyobb részük karminnal pirosra van festve. A köröm betegségei rendszerint a szervezet betegségeivel függnek össze. A vérbajosok körme gyakran érdes és törékeny. A köröm túlságos puha­sága ellen csersavoldattal való beecsetelést szoktak ajánlani. A köröm fehér foltjainak megszüntetésére változatos szerek vannak használatban, de sikert tőlük várni nem lehet. Nemcsak a kéz körmét kell ápolni, hanem a lábét is. A láb körmének legfőbb baja a rossz cipő nyomásától származik. Legsúlyosabb a benőtt köröm, amely leginkább az öregujjon keletkezik és igen nagy fájdalmat okoz. Megszüntetése legjobban sebészi műtéttel történhetik. ősszel és télen testünket gyakran fenyegeti a fagyás veszedelme. Ez legelőbb a szívtől legtávolabb eső helyeken jelentkezik, tehát a kézen, a lábon, az orron és a fülön. A fagyás létrejöttéhez nem okvetetlenül szük­séges, hogy a hőmérő a fagyponton, vagy ezen alul álljon, mert vérszegény és rosszultáplált egyéneknek és általában olyanoknak, akiknek a fagyás iránt különös hajlandóságuk van, keze-lába olyankor is megfagyhat, mikor a hőmérő még néhány fokkal a fagyponton felül áll. Bár a fagyásnak háromféle fokát szokták megkülönböztetni, kozme­tikai szempontból mégis csak az elsőfokú fagyásnak, tudniillik a gyulla­dásos bőrpirosságnak van fontossága. Mivel igen sok kellemetlenséget okoz és pedig elsősorban égető érzést, fájdalmat és a melegben fokozódó gyötrő viszketést, minden igyekezetünkkel azon kell lennünk, hogy kelet­kezését lehetőleg megelőzzük. Nem szabad bevárni, mig ránkköszönt a kemény tél, hanem hordjunk már a nyár végétől fogva kényelmes és bő keztyüt; de ne csak az utcán, hanem már otthon is a háziteendők végzése közben. Hűvös, vagy hideg időben keztyü nélkül még a különben legszebb kéz is hamar vörös, sőt szederjes lesz. A cipő is bővebb és kényelmes legyen és ne szorítson. A gyapjúból való harisnya se legyen szűk. A hidegből erősen fütött szobába való átmenetnek mindig fokozatosnak kell lennie. A fagyás ellen való védekezés céljából a kezet és lábat edzeni kell. Erre legjobb a hideg vízzel való lemosás és dörzsölés. Jó, ha a kezet bedörzsölik kis glycerinnel, vagy citromlével, vagy pedig 2 rész kámforolajból és 20 rész lanolinból álló kenőccsel. Az orrot és fület fagyás ellen legjobban kellő testedzéssel lehet meg­védelmezni. Vörös és duzzadt kezet naponkint reggel és este 3—4 percig olyan meleg vízben kell fürdetni, ahogy az ember csak elbírja. A jól megtörül- getett kezet kissé meg kell masszálni olyan irányban, mintha az ember a keztyü ujját húzogatná. Úgy a kéznek, mint a lábnak jó a diófalevél főze­téből készült fürdő is. Szoktak 3%-os bórsavas oldattal, 2%-os timsós oldattal, vagy ólomvizzel való borogatást is használni. Jó háziszer a meleg asztalos-enyv. A viszkető érzést csökkenti a kámforos kenőcs. Kézfürdőnek a cserfakéreg főzetét is ajánljuk. Néha sikerrel jár az ichthyollal való beecse- telés is. Helyette a thigenolt és a thiolt is lehet használni. A fül fagyását gyak­ran megjavítja az ichthyolpaszta. Ha a felsorolt kezelési módok eredmény­telenek maradnának, meg lehet próbálni a kvarclámpával való kezelést is. 12

Next

/
Oldalképek
Tartalom