Madzsar József dr. (szerk.): Az egészség enciklopédiája. Tanácsadó egészséges és beteg emberek számára (Budapest)
Első fejezet - dr. Fülöp Zsigmond tanár: Az egészséges emberi test szerkezete és működése
6 Az izomrendszer. Izom az, amit közönségesen húsnak neveznek. Az izmot finom, csak mikroszkóppal látható rostocskák (izomsejtek) alkotják, melyeknek egyetlen munkája az összehúzódás vagyis megrövidülés és ismét megnyúlás.* Ezek az izomrostok izomnyalábokká, a nyalábok a nagy önálló izmokká tömörülnek, amilyen például a kétfejű karizom (biceps). Ezek a nagy izmok inakban végződnek s ezek segítségével tapadnak a csontokhoz. A csontokkal együtt az izmok adják meg a test alakját. A test kétféle mozgást végez. Olyanokat, melyek nem függenek az akaratunktól, sőt nem is igen tudunk róluk és olyanokat, melyek teljesen A mell, has és váll izmai. a nagy mellizom, b külső ferde hasizom, c elülső nagy fürészizom, d a széles hátizom része, e belső ferde hasizom, f egyenes hasizom, g deltaizom. az akaratunktól függenek. Ennek megfelelően az izomrostok is kétfélék. Az akarattól nem függő izmok rostjai a mikroszkóp alatt egészen simáknak látszanak, mig az akarattól függő izmok rostjai haránt irányban lefutó csikókat mutatnak (harántcsíkolt izmok). Az akarattól nem függő izmok vannak például a belekben, gyomorban stb., ezeknek a rostjai simák. Az akarattól függenek a végtagok izmai — hiszen rajtunk múlik, hogy akarunk-e járni vagy valamit emelni —, ezeknek rostjai harántcsíkoltak. E szabály alól kivételt képez a szív, melynek a működése nem függ az akaratunktól és mégis csupa harántcsíkolt izma van, amit nyilván az egész életen át tartó roppant erős munka tesz indokolttá. Amellett a
