Madzsar József dr. (szerk.): Az egészség enciklopédiája. Tanácsadó egészséges és beteg emberek számára (Budapest)
Hetedik fejezet - dr. Bród Miksa orvos: Szépségápolás
164 a hajra, ki kell fésülni és kissé be kell zsirozni. Ólomfestékek használatánál a hajat nem kell zsirtalanitani. Magát a festést keztyüs kézzel kell végezni. Foltok elkerülése céljából a homlokot kissé be kell zsirozni, a nyak köré pedig fésiilködő-köpenyt kell tenni. Ami a hennával való festést illeti, erről a következőket kell tudni. A henna a Lawsonia inermis nevű cserjének leveleiből készült zöld por. Ez a növény főkép Indiában, Perzsiában és Arábiában honos. Ha a szokásos fekete szint akarjuk vele elérni, indigólevél porával kell keverni. Az eljárás Taschkis útmutatása szerint abból áll, hogy hennaporból langyos vizzel tejfelsürüségü pasztával bekenjük az egyes szétválasztott fürtöket. A paszta egy óráig maradjon a hajon, aztán le kell öbliteni langyos vizzel. Megszáradás után indigólevélporból és vizből készült pasztával hasonló módon kell bekenni. Egy óra múlva ezt is le kell öbliteni. Az alkalmazás ideje szerint a haj szőke, gesztenyebarna és fekete szint ölt. Teljesen ártalmatlan. Ha a haj szine nem egyenletes, akkor a festés nem sikerült és meg kell ismételni. Az eredmény általában igen jó szokott lenni és a festés sokáig tart. Néhány hónap múlva azonban utána kell festeni, mert különben kellemetlen szinváltozások keletkeznek. Foltot csak hosszabb ideig való alkalmazásnál hagy. Szakemberek útmutatása szerint vöröses-szőke szin előidézésére 50 gr. henna és ugyanannyi indigólevélpor kell. Világosbarna lesz a haj, ha 30 gr. hennát és 60 gr. indigólevélport használunk. Barna hajhoz 30 gr. hennára és 90 gr. indigó- levélporra van szükség. A szemöldököt és a szempillákat is hennával szokták barnára vagy feketére festeni. Ezen célra azonban kinai tust, kasseli barnát, sőt lámpakormot is használnak. A hajfestést, kivált ha őszülő haj megfestéséről van szó, helyteleníteni nem lehet, csak arra kell ügyelni, hogy mindig olyan festőszert használjunk, amelyben mérgező hatású alkatrészek nincsenek. Újabban sűrűén alkalmazzák a berlini anilinfestékgyár által forgalombahozott Eugatolt, amely mindenféle színárnyalat létrehozására alkalmas. Vele szőkére, világosbarnára, sötétbarnára és feketére lehet a hajat festeni. Ugyancsak jól bevált az ugyanazon gyár által készített Primal is. Mind a kettő aránylag ártalmatlan, egyenletesen fest és nem izgatja a bőrt. Velük tökéletesen vissza lehet adni a hajnak eredeti szinét. Ennek ellenére is tudni kell, hogy idővel minden hajfestőszer kárt tehet a hajban főkép azáltal, hogy kiszárítja és törékennyé teszi. Ilyenformán az ősz hajnak barnára vagy feketére való festése céljából nincs szükség az ólom és ezüsttaralmu festőszerekre. Különösen károsak az ólomtartalmuak, pedig ilyen nagyon sok van forgalomban. Csak a példa kedvéért említjük meg az Aqua amarellát, a Talmát, Vitaliát és Eau de Liénest. Az ezüsttartalmuak gyakran okoznak bőrgyulladást és a fejbőrt is megfestik. Minthogy a hajfestőszerek csak kivételesen váltják reményeinket valóra, legjobb tőlük tartózkodni, vagy ha mégis ragaszkodunk hozzájuk, használjunk olyanokat, amelyek legkevésbé ártalmasak. Hajeltávolitás. E helyütt kell még röviden megemlékeznünk a hajtúlképződésről (hypertrichosis) is, amely egyike a legkellemetlenebb kozmetikai fogyatékosságoknak és abban nyilatkozik meg, hogy némely felnőtt fiatal leány felső ajkán apró pelyhedző szálak jelennek meg. Öregebb nőknél ez a tünet majdnem rendesnek mondható, csakhogy ezeknél a szőrszálak nemcsak a felső ajkon láthatók, hanem az áll tájékán, sőt az arcon is. Olyan embert, akinél a szőrzet túlságosan ki van fejlődve, Wiedersheim freiburgi tanár „szőrös ember“-nek, vagy ,,kutyaember“-nek nevezi. Ilyen volt például Jeftichjev András, az orosz származású kutyaember és fia Fedor, nemkülönben a hátsóindiai származású Své-Maong és leánya Maphoon. Telje-
