Madzsar József dr. (szerk.): Az egészség enciklopédiája. Tanácsadó egészséges és beteg emberek számára (Budapest)
Hetedik fejezet - dr. Bród Miksa orvos: Szépségápolás
158 a tömege. Az objektiv igazság az, hogy a rövidre vágott haj talán éppen eddig szokatlan voltánál fogva rendkivül érdekes kifejezést ad az arcnak és bájossá teszi a nő megjelenését. Nem lehet tehát ellene kifogást emelni, mert az, hogy nőietlen, egyáltalán nem felel meg a valóságnak. A haj gondozása és ápolása szempontjából pedig határozottan előnyösnek kell tartanunk, mert megkönnyiti a fejmosást, ami pedig a kóros hajhullás megelőzésének egyik legfontosabb feltétele. A hajápolásnak legelső kelléke a tisztaság. Szinte meglepő, hogy egyébként a tisztaságtól ragyogó nők is néha mennyire idegenkednek a fejmosástól, holott normális viszonyok között éppen a fejbőr tisztasága az, amely legjobb védelmet nyújt a hajhullás ellen. Leginkább attól félnek, hogy a fejmosástól meghűlnek. Ez téves felfogás, mert a meghűlés maga nem okoz semmiféle betegséget, hanem legfeljebb alkalmi okául szolgálhat valamely úgynevezett meghűléses betegség keletkezésének. De ezt is el lehet kerülni, ha a fejmosást vagy fürdésközben a fürdőkádban, vagy pedig télen jól fűtött szobában este, lefekvés előtt végezzük, amikor is reggelig teljesen megszárad a haj. Mivel kivált a tulzsiros bőr vérkeringésére jótékony hatással van, legjobb, ha fejmosásra 40—45 G. fokos, tehán jó forró vizet használunk. Utána aztán bőséges langyos vizzel kell lemosni a fejet, hogy sem rajta, sem pedig a hajon semmiféle szappanhab ne maradjon. Néha a nők azért félnek a fejmosástól, mert azt tapasztalják, hogy ilyenkor feltűnően sok hajszáluk hull ki. Ez legtöbbször valóban igy is van. De ez még nem jelenti feltétlenül, hogy kóros állapotról van szó. Tudni kell ugyanis, hogy a hajszálak élete nem tart addig, mint magának az embernek az élete. Egy-egy hajszálnak az élettartamát legfeljebb 2—6 évre tehetjük. Ennek az időnek elteltével minden hajszáll kihull, de természetesen másik nő helyette. Nem szabad tehát azt hinni, hogy a hajhullásnak a fejmosás az oka. Azért hullanak ki a szálak, mert már lejárt az élettartamuk. Az ilyen életképtelen szálak olyan lazán állanak a hajtüszőben, hogy a mosásnál kifejtett erőművi hatás folytán kihullanak. Naponta átlag 50—60 szál hull ki. Ha azonban ennél nagyobb a hajveszteség, akkor minden valószinüség szerint valamely betegség okozza. De nem elég, ha a reggeli és esti fésülködésnél összeszámoljuk a kihullott szálakat, hanem még meg kell nézni azt is, hogy vannak-e közöttük a többinél feltűnően rövidebbek is. Ha a rövidebb szálak száma legalább is egy- harmadrésze valamennyi kihullott szálnak, akkor szakértő orvoshoz kell fordulni, mert kóros állapot esetén eleinte csak megrövidülnek a szálak, később azonban feltűnően el is vékonyodnak és amikor kihullanak, már nem nő helyettük uj. így aztán lassan bár, de fokozatosan megritkulnak a fürtök és beáll a rettegett kopaszság. Kopaszság. A kopaszság az emberiségnek nem uj betegsége, mert hiszen jól ismerték már a legrégibb időben is. Ismeretes, hogy Hippokratesz is kopasz volt és Julius Caesar is. Pedig ez az utóbbi fiatal korában büszke volt szép fürtjeire és Cicero egyizben igy jellemezte őt: „Minden tettéből és politikájából zsarnoki természet látszik ki, de ha látom, mily szorgosan gondozza fürtjeit, nem tudom elképzelni hogy Róma szabadságának meg- megbuktatását tervezze.“ Hogy az egyiptomiak között sem volt ritkaság a kopasz fej, azt legjobban a thébai romok között talált parókák bizonyitják. A hajhullásnak sokféle oka lehet. Néha fertőző betgség, máskor meg sánkór vagy vérszegénység okozza, ámbár ilyen esetben is kutatni kell. hogy nincs-e valami közvetlen helybeli oka és nincsenek-e a fejbőrön kóros elváltozások. A fertőző betegségek okozta hajhullás miatt nem kell
